Előadások a történeti segédtudományok köréből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár kiadványai IV. Füzetek 1. (Nyíregyháza, 1998)
Pók Judit: Szabolcs és Szatmár megye földrajzi képe a XVIII. század végén
duzzasztottak. 22 A felvétel a körülbelül 142 000 kat. holdnyi ősi, érintetlen lápvilágot éppen száz évvel a lecsapolás előtt mutatja be. A közepes nagyságú lápi falvak a 2-3 m magas homokszigeteken települtek meg. A térképszelvény tanúsága szerint a legtöbb úgy, hogy szárazföldön csak egyetlen úton volt megközelíthető (Ibrány, Halász, Rád, Megyer, Beszterec stb.). Ezért fordul elő, hogy a leírásban kétféleképpen is megadják a szomszédos helységtől való távolságot, például Nagyhalász Ibránytól az úton 5 óra, csónakkal mindössze 1 óra. A folyóvizekben nagyon szegény Nyírségben a homokbuckák közti mélyedésekben a csapadékvizek alakítanak ki nagyon sok állóvizet, tavat, Sóstó, Farkasnyár, micskei Tisztavíz, Kenderátó, Ludastó, hogy csak néhányat említsünk. A mocsarak mellett gondosan feljegyzik a rétek és a legelők minőségét is, azaz szárazak, vagy vizesek, ha ki vannak téve az áradásnak, akkor mikor száradnak ki (tavasszal, nyáron vagy sohasem), részben vagy teljesen járhatók vagy járhatatlanok. A hadsereg menetelése szempontjából nagyon fontosak az utak, ezért nagy hangsúlyt fektetnek részletes leírásukra. Megkülönböztetnek országutat, műutat, postautat, közönséges, mezei, erdei falusi, fahordó utat, dorongutat (Kisléta), ösvényt. Jelzik, hogy jó állapotban vannak vagy tönkrementek (kátyúsak, gödrösek), milyen a talajuk (agyagos, homokos, szilárd, puha), mindig vagy csak időszakonként járhatók, nehezebb vagy könnyebb járművek számára alkalmasak, forgalmasak, vagy alig használtak, a nehezebb szakaszokon vannak-e hidak. Néha tanácsot is adnak, melyiket célszerű igénybe venni, esetleg kell-e kerülni (például Sényő és Demecser között az út tavasszal rossz, a mocsár mellett kerülni kell, vagy Orosról Napkorra Pazonyon át tanácsos menni). A Tisza mentén vagy a Rétközben az utak általában igen silányak, áradás idején még az országutak is víz alá kerülnek, nagy területeken, mint például a leírás szerint Bűdtől és Szentmihálytól Polgárig csak csónakkal lehet közlekedni. A Nyírséget és a pusztákat is mocsarak szabdalják, amelyek kisebb-nagyobb nehézséget okozhatnak ugyan 22 Kiss Lajos: Régi Rétköz. Bp., 1961. 5. o. 60
