Előadások a történeti segédtudományok köréből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár kiadványai IV. Füzetek 1. (Nyíregyháza, 1998)
Pók Judit: Szabolcs és Szatmár megye földrajzi képe a XVIII. század végén
közvetítésével a Berettyó Sárrétjéig is eljutnak." A legveszedelmesebb a tavaszi áradás, mivel a máramarosi hegyekben elolvadó hó és a nagy esőzések következtében ilyenkor zúdul le a legtöbb víz. A helységeket teljesen elvágja egymástól, olyankor a közlekedés csak vizén, csónakokkal lehetséges, a leírók szerint ez a tavaszi áradás egy hónapig is eltart. Az erdők leírásakor beszámolnak annak kiterjedéséről, arról, milyen fajta fákból áll, sűrű vagy ritka, vannak-e cserjések, bozótosok, mocsarak, ingoványos részek benne, hol megy út vagy ösvény, hogyan lehet átjutni rajta. Szabolcsban a Tiszát nagy galériaerdőségek kísérik, ezek többnyire tölgyerdők, sűrű aljnövényzettel, szinte áthatolhatatlanok. Utak alig vannak, inkább csak ösvények, csapások vezetnek bennük, amelyek szekérrel vagy lóháton legfeljebb csak télen, a fagy beálltakor járhatók. Egyes becslések szerint a felvétel idején a terület 50-60 %-át borítja erdő. 21 A Felső-Tisza mentén gyümölcsfák is előfordulnak: a híres ártéri szilva-, alma- és dióligetek (Aranyos, Gyüre). A Rétközben szintén a tölgyerdő a jellemző. A Nyírség körülbelül egyharmadát borítja tölgy-, nyír- és égererdő. Megoszlása egyenetlen: keleti felén, valamint Baktalórántháza, Ofehértó, Nyírbátor, Gelse határában nagy erdőségek terülnek el, a nyugati részen azonban alig van valami fa. A Hortobágy-melléki és a többi nagy pusztaságokon szintén alig van erdő. Majdnem minden településnél leírnak valamilyen mocsarat, tavacskát, pocsolyát, jelezve azt is, hogy ember és állat vagy csak állat számára jó-e a vizük. Az állandóan meglévő mocsarakon kívül megemlítik azokat is, amelyek nyáron kiszáradnak (Földes, Sáp, Dorog). Egy részük állandó mozgásban van, lefolyása is van, némelyik malmot hajt (Tura, Pazony). Van, amelyiket nád növi be és járhatatlan, van, amelyik csak száraz évszakban, van, amelyik mindig járható. Szabolcs megye legnevezetesebb mocsara a Rétköz, amelyet északról a Tisza áradásai és a folyóból szétfutó erek, délről a nyíri vizek folyamatosan 20 Lászlóffy Woidemár: A Tisza. Bp., 1982. 174. o. 21 Szabolcs-Szatmár megyei földrajzi olvasókönyv. Szerk. Frisnyák Sándor. Nyíregyháza, 1979. 52. o.
