Előadások a történeti segédtudományok köréből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár kiadványai IV. Füzetek 1. (Nyíregyháza, 1998)

Ulrich Attila: Bevezetés a numizmatikába.

zötti árfolyamkülönbségek átszámítását. Az aranyforint pedig ténylegesen forgalmi tényező, tehát vert pénz volt (mint pl. Károly Róbert aranyforintja) állandóan változó árfolyammal. A korszakban értékpénznek számító aranyak és tallérok átváltási aránya azonban a nagy tömegű ezüstbeáramlás miatt megváltozott (az ezüst értéke devalválódott) olyannyira, hogy a XVII. század közepén már 1 arany 2-2,25 tallért is ért, attól függően, hogy kinek és mikor fizettek vele! A korabeli emberek a legtöbb kárt a török adózáson veszítették, mivel azok legtöbbször kényszerárfolyamon számoltak. (Azonban a magyar adószedők vagy végvári katonák is a törökkel megegyező pénzpolitikát folytattak!) A XVI-XVTI. század a pénztörténetnek az a korszaka, amelyben a pénz maga is áruvá vált a vele való kereskedés és spekuláció mindennapos dolognak számított. A nagyarányú pénzhamisítás, pénzrontás, a határok nélküli pénzáramlás, valamint a hihetetlenül kiterjedt kereskedelem miatt a két század folyamán körülbelül 100-féle pénz forgott a Magyar Királyság és Erdély területén, sok gondot és zavart okozva a pénzforgalomban. Az 1600 évek végén rendeződni látszott a helyzet, hiszen /. Lipót 1659-ben lényegében egyesítette a magyar és az osztrák pénzverést (azonos pénzláb), a török kiszorulásával pedig újabb zavaró tényező esett ki erről a területről. A pénzügyi és gazdasági életnek számos problémája maradt ugyan, de a XVIII. század elejére gyökeresen megváltozott azok jellege. A pénzverés az ókorban kézi erővel történt. Mivel egy éremnek általában két oldala van (elő- és hátlap), ezért két verőtövet használtak. A verőtövekbe belevésték az ábra negatív képét, ráhelyezték a felhevített nemesfémgolyót, lapkát, majd szalagot, és ütéseket mértek a felső verőtőre (az alsó verőtő általában rögzített helyzetben volt). A munkafolyamathoz legalább egy vésnökre, egy szakmunkásra és két-három segítőre volt szükség. A pénzverésben is kezdetektől fogva arra törekedtek, hogy kevesebb munkaerőt, szerszámot és anyagot használjanak fel. Lényegében a technikában a nagy áttörés a tallérveréssel következett be, mivel azok vastagsága, súlya miatt a hagyományos, kézi erővel történő pénzverés erre alkalmatlannak bizonyult.