Előadások a történeti segédtudományok köréből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár kiadványai IV. Füzetek 1. (Nyíregyháza, 1998)

Ulrich Attila: Bevezetés a numizmatikába.

1656-ban szabadalmat adott Johan Palmstrucknak arra, hogy az amszterdami bank mintájára egy bankot alapíthasson Stockholmban. Ez a „Stockholm Banco" 1661-ben hiteljegyet adott ki. Ezek voltak az első papírpénzek Nyugat-Európában. Az első, a mai pénzekre igazán hasonlító érmeket a lüdiai Gügész király verette a Kr. e. VII. században. Az első pénzek alakja ovális, tojásdad vagy szabálytalan. Meglehetősen vastagok voltak a kezdetleges verési technikák miatt. A lüdeket gyorsan követték a görög városállamok a pénzverésben (mivel a lüdek által vert pénzek gyors sikert értek el a kereskedelemben), akik már nem elektronból (az arany és az ezüst természetes elegye), hanem tiszta ezüstből készítettek érmeket. Az első ilyen pénzeket Argosz királya, Pheidon verette Kr. e. 700 körül Aiginia szigetén. Ez a pénz lett egyébként a VII. században a legnépszerűbb érme. A vert pénzek rövid idő alatt sikert arattak, hiszen az eddigi általános értékmérők nagy értékű vásárlásoknál nehézségeket okoztak (a nagy távolság miatt a nehéz vasat szállítani szinte lehetetlen volt), de a kis súlyú és jó nemesfémtartalmú, kis helyen elférő, ennek ellenére magas értéket képviselő fizetőeszközök jelentősen megkönynyítették a kereskedelem folyamatosságát. így a görög városállamok már Kr. e. 500 körül áttértek a pénzgazdálkodásra. Az emberi erőt igénybe vevő kezdetleges technika, a vastag, repedezett, elfordult éremképű érmek jellemzik ezt a korszakot, de ugyanakkor remek ötvösmunkák is készültek. A szürakuszai érmeken delfineket, az athéniakon baglyot, az ainosziakon bakkecskét, Akanthosz pénzén bikát marcangoló oroszlánt, Ainosz tetradrachmáin (a drachma súlyának négyszerese) méneket és bakkecskét ábrázoltak. Gyakran látható rajtuk különböző istenek képe (Paliasz Athéné, Hermész, Pán, Apollón, Zeusz, Héraklész stb.). A pénzverés magas fokát az ókorban a rómaiak képviselték, akik Servius Tullius idején (Kr. e. VI. sz.) kezdték meg a pénzverést. Azt, hogy milyen fontos és államilag ellenőrzött dolog volt a pénzverés, az mutatja, hogy Athénban a Thézeusz-szentéllyel épült egybe, Rómában pedig a Capitoliumon, Juno Moneta temploma közelében volt elhelyezve a pénzverő műhely. Ezüstpénzt a rómaiak Kr. e. 216-ban, aranypénzt Kr. e. 206-ban vertek először. A római pénzeken már álta-