Előadások a történeti segédtudományok köréből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár kiadványai IV. Füzetek 1. (Nyíregyháza, 1998)

Ulrich Attila: Bevezetés a numizmatikába.

Ulrich Attila BEVEZETÉS A NUMIZMATIKÁBA (A pénz rövid története a kezdetektől a XVII. század végéig) A numizmatika a pénzek megjelenésével, forgalmával, verésével, árával, a pénzforgalomban betöltött szerepével foglalkozó {segéd) tudomány. Általában a történelem segédtudományai közé sorolják (mint pl. a genealógiát, heraldikát, szfragisztikát stb.), azonban, ha közelebbről megvizsgáljuk a tudományosság kritériumait, láthatjuk, hogy ezek közül csupán a numizmatika képes egész, különálló gondolatsort alkotni, tehát nemcsak arra szorítkozik, hogy megállapításaival adalékokat szolgáltasson a történelem feltárásához. (A fenti esetben a numizmatikát mint a gazdaságtörténet alapját kell értelmeznünk.) A pénz az emberi szükségletekkel együtt született meg, az áru közvetlen kicserélésének több ezer éves folyamatából alakult ki. A közvetlen árucsere a kereskedelem legősibb formája, ezért azoknál a régi pásztor- és földműves népeknél — a perzsáknál, a hettitáknál és a zsidóknál — alakult ki először, ahol a szarvasmarha, a juh és a birka volt a legelterjedtebb primitív pénz. A pénz fogalmának és mint általános értékmérőnek megjelenése a latin nyelvre vezethető vissza, mivel a rómaiak a barmot pecusnak nevezték, innen az elnevezés: pecunia. A vert pénz megjelenése előtt használt, ún. primitív pénzek között sokféle fordult elő. A görögök például a vasnyársat (obelosz) használták a cserénél mint általánosan elfogadott értékmérőt, nagyobb érték esetén marokban mérték azokat (drax, drachmé — az elnevezés a mai görög fizetőeszköz neve is!). A babiloniak első pénze kacsa formájú volt. Ezeket a teljesen kész, hasznos és használható termékeket nevezték haszonpénznek. A Kr. e. II. században Kínában egyes mezőgazdasági eszközöket: sarlót, ásót, horgot használtak fizetőeszközül, ezeket a numizmatika jelpénzeknek nevezi. Papírpénzt is itt használtak először, előállításának titkát az I. században már ismerték. Európában csak a XVII. században jelent meg a papírpénz Svédországban. A svéd király