A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)

NAPLÓK, VISSZAEMLÉKEZÉSEK - Fazekas Rózsa: Károlyi György fiainak közép- és felsőfokú tanulmányai

Fazekas Rózsa Az új oktatási rendszer fokozatosan megszűntette a gimnáziumokban a magántanulói státuszt. A Károlyi kisgrófok közül Gyulát nem, Victort pedig alig érintette ez a változás. Gyula magántanulóként végezte el a gimnáziumot. Victor az 1856/57-es és az 1857/58-as, Gábor, Tibor és István pedig az 1857/58- as és az 1858/59-es tanévben bejegyzett magántanuló volt, ami azt jelentette, hogy a pesti Piarista Gimnázium tanulói lettek, és ettől kezdve csak itt vizsgáz­hattak. A következő tanévtől pedig a három kisebb gróf a gimnázium rendes tanulójává vált, vagyis az előadásokat is látogatniuk kellett. A tanulásban és a vizsgákra való felkészülésben nevelőik továbbra is segítették őket. Gábor visszaemlékezéséből ismerjük napirendjüket, miután a gimnázium rendes tanulói lettek. Télen-nyáron 4 órakor keltek. Reggeli teendőik után - mosdás, öltözködés, reggelizés - tanulás, majd leckefelmondás következett. Hét órakor nevelőjük kíséretében átmentek a Károlyi-palota közelében lévő gimnáziumba, részt vettek a reggeli misén, utána pedig a gimnáziumi előadá­sokon. Hetente 24 órájuk volt. Károlyi György sok elfoglaltsága miatt kevés időt töltött a fiaival, így napjaik nagy része nevelőik társaságában telt. Ha apjuk otthon tartózkodott, hetente egyszer velük ebédelt, és ilyenkor tanulmányaik­ról is kérdezősködött.4 Egyébként fiai, a nevelők és titkára leveleiből értesült a velük történt dolgokról. A kisgrófok bizonyítványai sokat elárulnak középiskolai tanulmányaik eredményességéről.5 (Függelék, 1., 2., 3. táblázat) Az 1858/59. évi tanévben a szöveges értékelési formát felváltotta az osztályozás. Korábban vagy az egyik, vagy a másik, vagy mindkét értékelési forma előfordult. Gyula tanulmányi eredményéről nincs adatunk. A többiek magántanulóként minden tárgyból ki­tűnő vagy jeles eredményt értek el. A három kisebb gróf tanulmányi eredmé­nye a rendes tanulóvá válás után nem egyforma mértékben, de romlott. Hár­mójuk közül Tibor volt a legszorgalmasabb, az előadásokon odafigyelt, és a legtöbb tárgyból jeles és jó eredményt ért el. Az osztályon belül az első egyhar- madhoz tartozott. Gábor, aki Tiborral egy osztályba járt, mivel később kezdte az iskolát, ér­deklődését nem nagyon keltették fel az előadások. Figyelméről osztályfőnö­ke hetedik osztályos korában azt jegyezte meg, hogy néha mással foglalkozik, nyolcadikban pedig a legrosszabb kategóriába sorolta, amikor szórakozottnak minősítette, vagyis az immár 20 éves fiatalember általában nem figyelt oda. Szorgalma változó volt, de többet elárul a tanuláshoz való hozzáállásáról az 4 Eötvös, 1902. 69. 5 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Károlyi levéltár, P 395. Családtagokkal kapcsola­tos iratok, 1621-1949. (a továbbiakban MNL OL, P 395.) Lad. III. No. 39., Lad. IV. No. 4., 5., 6. Károlyi Victor, Gábor, Tibor és István iskolai bizonyítványai 40

Next

/
Thumbnails
Contents