A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)
NAPLÓK, VISSZAEMLÉKEZÉSEK - Fazekas Rózsa: Károlyi György fiainak közép- és felsőfokú tanulmányai
Károlyi György fiainak közép- és felsőfokú tanulmányai a bejegyzés, hogy nem tehetségéhez mért. Ami nem érdekelte, azzal nem foglalkozott csak annyit, hogy le tudjon vizsgázni. Visszaemlékezése arról tanúskodik, hogy gimnáziumi tanulmányai nem hagytak mély nyomot benne, tanárai értékítéletével pedig egyetértett. „Megtanultam magyarul, németül és francziául beszélni, imi és olvasni. Ezenkivül nem tudtam semmit, alaposan pedig nem tudtam éppen semmit. Világtörténet, hazai történet: köd volt előttem. Latin nyelvből néhány mondat, görög nyelvből néhány szó volt a tudományom. Még a magyar költészet termékeiből legtöbbet ismertem."6 Tanárai közül név szerint a latint és a magyart tanító Lengyel Józsefet, a görögöt oktató Szepessy Imrét és a mennyiségtan rejtelmeibe bevezető Lutter Nándort említette, és önkritikusan megjegyezte, hogy nem rajtuk múlt, hogy oly keveset tanult és tudott.7 Tanulmányi eredménye alapján Gábor az osztályrangsorban az utolsó harmadban foglalt helyet. István figyelme, szorgalma és tanulmányi eredménye Gáboréhoz hasonló volt. Az osztályrangsorban elfoglalt helye romló tendenciát mutat. Hatodik első félévében 47-ből a nyolcadik, egy évvel később pedig a 29-dik. A gimnáziumi tanulmányok befejezése után mind az öten érettségi vizsgát tettek: Gyula 1855-ben, Victor 1858-ban, Gábor és Tibor 1861-ben, István pedig 1862-ben. Az érettségi vizsgát szabályozó 1851-es rendelet a vizsga célját nagyon korszerűen fogalmazta meg. A jelölteknek azt kellett bizonyítaniuk, hogy „az ismeret nem csupán betanult, hanem valóban szellemi tulajdonná vált".8 Legtöbb részletet Gyula érettségijéről tudunk. Július 5-én tartották 18. születésnapi ünnepségét, amiről így számolt be Károlyi titkárának, Bártfay Lászlónak: „nem nagy mulatságban részesülhetett, minthogy most erősen kell neki készülni az érettségi vizsgálatra".9 Július 15-én az érettségi vizsga menetrendjét ismertette: „Gr. Gyula jövő szerdán fogja az érettségi vizsgálatnak az írásos részét letenni Fehérvárott. De fájdalom ezen próbatét négy napig tart, éspedig 3 órát délelőtt és két órát délután. így hát csak szombaton, 20-án lesz készen, a szóbeli pedig csak szeptember 24-én és a következő napokban Pesten fog tartatni."10 A többiek az érettségi mindkét részét a pesti Piarista Gimnáziumban teljesítették. Az aggódó apa sorai után következzen az apját leginkább példaképének tekintő, annak megfelelni akaró Gyula Csurgóról írt leveléből egy részlet a 6 Eötvös, 1902. 72. 7 Uo. 69. 8 http://www.fn.hu/magazin/.../tetelek_erettsegibol/ (2009.06.17.) 9 MNL OL, P 414. Károlyi György iratai, 1777-1903. (a továbbiakban P 414.) Károlyi György levelei Bártfay Lászlóhoz, 1830-1857. Lad. 7. No. 2. Csurgó, 1855. 07. 05. 10 Uo. Csurgó, 1855. 07.15. 41
