A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)
NAPLÓK, VISSZAEMLÉKEZÉSEK - Fazekas Rózsa: Károlyi György fiainak közép- és felsőfokú tanulmányai
Karolyi György fiainak közép- és felsőfokú tanulmányai A továbbiakban azt vizsgáljuk meg, hogy az oktatási rendszer változásai a 19. század közepén hogyan befolyásolták a Károlyi kisgrófok tanulmányait. A 18. század végétől élénk vita bontakozott ki az arisztokrata családokban prioritást élvező házi nevelésről. Az 1790-91-es országgyűlés által kiküldött közoktatási bizottság reformjavaslatai között szerepelt az a felvetés, hogy az arisztokrata gyerekek is járjanak nyilvános iskolába, vagy legalább ezekben az intézményekben tegyenek magánvizsgát. A 19. század első felében ez utóbbi forma volt jellemző. A Károlyi kisgrófok is úgy kezdték tanulmányaikat, hogy a házi nevelők felkészítették őket a vizsgákra, majd a székesfehérvári cisztercita vagy a pesti piarista hatosztályos gimnáziumban félévenként levizsgáztak. A Károlyi család a nyár és az ősz nagy részét csurgói kastélyában töltötte, és csak tél elején tért vissza a pesti palotába, ezért a kisgrófok gyakran a közeli székes- fehérvári gimnáziumban adtak számot tudásukról. A tanév októbertől augusztusig tartott, az első félévi osztályozó vizsga március, a második félévi pedig augusztus elején volt. Amíg magántanulóként oktatták őket, ettől eltérő időpontban is vizsgázhattak. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc után nagy változások történtek az országban. Ferenc József megkezdte a Habsburg-birodalom újjászervezését és centralizációját, ami azt jelentette, hogy Magyarország elvesztette birodalmon belüli különállását. 1849 októberében a bécsi kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, Leo Thun kiadta az osztrák gimnáziumok és reáliskolák számára kidolgozott alapdokumentumot, az Organisationsentwurfot. Egy hónappal később Karl von Geringer, Magyarország polgári ügyeinek teljhatalmú császári biztosa elrendelte a tanügyi szabályzat magyarországi bevezetését. Az új oktatási szabályzatnak csak azokat az elemeit említjük, amelyek közvetlenül befolyásolták a Károlyi kisgrófok tanulmányait. Az eddigi hatosztályos nagygimnázium és az akadémiai, illetve egyetemi két évfolyamos bölcseleti tagozat helyébe az al- és főgimnáziumból álló nyolcosztályos gimnázium lépett. A felsőfokú tanulmányok folytatását pedig a középiskolai képzés eredményes befejezése után letehető érettségi vizsgához kötötték. Érettségi vizsgát csak nyilvánossági jogot nyert nyolcosztályos gimnáziumokban lehetett tenni magyar vagy német nyelven, először 1851-ben. A gimnáziumi tanulmányok meghosszabbodása, illetve az érettségi vizsga bevezetése mind az öt kis- grófot érintette. További változást hozott az Entwurfot kiegészítő 1855. január 1-jei miniszteri rendelet, amely kötelezővé tette nemcsak a német nyelv, hanem több tantárgy németül való tanítását is. A kisgrófok mindannyian több éve tanulták a német nyelvet, de a szaktárgyaknak németül való tanulása megerőltető és sok időt igénylő feladatot jelentett számukra. Ezt az intézkedést 1860-ban eltörölték. 39
