A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)
LEVÉLTÁRAK, HAGYATÉKOK - Zsoldos Ildikó: Arisztokrata női sorsok. Vécsey Mária és Vécsey Magda életútjának forrásai
Arisztokrata női sorsok költőnkkel: A nagy világon e kívül / Nincsen számodra hely / Áldjon vagy verjen a sors keze, / Itt élned, halnod kell!"41 Cebrian grófné patriotizmusának megnyilvánulásaként értékelhetjük a Windischgraetz famíliában a magyarokért folytatott „PR-tevékenységét". Édesanyja testvére, a művészi tehetséggel is megáldott Dessewffy Valéria (1843- 1912) 1870-ben kötött házasságot Windischgraetz Lajossal (1830-1904), az 1848-49-es szabadságharc idején Magyarország ellen vonuló Windischgraetz Alfréd fiával. A házasságból négy gyermek született: Karolina (1871-1937), Matild (1873-1968), Pál (1876-81) és Lajos (1882-1968).42 „Szegény Valérie néni nagy vallásossága és szívjósága mellett kegyetlen magyarfaló, s ez a társalgásban igen gyakran kínosan tör elő" - írta Magdolna Aurélnak. Majd beszámolt arról a Park Klubban adott ebédről is, melyet a rendkívül zűrös életű - a két világháború között a frankhamisítási botrány fővádlottjaként hírhedtté váló - Lajos kuzinja és menyasszonya, Széchenyi Mária tiszteletére adtak bátyjaival. „30 személy volt, mindazok, kik a két család rokonságához sorozhatok, tehát Andrássyak, Széchényiek, Odescalchiak, Dessewffyek, Wenckheimok, Karácsonyiak közül 1-2 személy, Esterházy Móric, Minike, Hadikék, mint rokonok vagy szomszédok. Végre mint különös attrakciót meghívtam Pallavicini Edét és nejét, hogy legyen valamilyen komoly „klerikális" irány is képviselve, s Valérie néninek adván át a prezídiumot [elnökséget], mellé ültettük Andrássy Gyulát és Pallavicinit. Utóbbi azt mondta neki, hogy Kossuth Ferenc egy ökör"43 - szólt az élménybeszámoló. Windischgraetzné Lajos fia párválasztását rossz szemmel nézte, mert Széchenyi Mária édesanyja, Andrássy Natália elvált első férjétől, gróf Széchenyi Aladártól. Ezt követően újra férjhez ment gróf Széchenyi Bertalanhoz 1907. december 21-én. A katolikus egyház azonban nem ismeri el a válást, az új kapcsolatban élést pedig bűnnek fogja fel. Vécsey Magdolna eltökélte, hogy Széchenyi Máriát és családját megszeretteti, de legalábbis elfogadtatja Valérie nénjé- vel. Először is változtatni szándékozott a magyarokról alkotott képén. Megmutatni, hogy „mi magyarok élünk, hogy egy szép fővárosunk és csinos társadalmi életünk van és nem készülünk Bécs árnyékába meghúzódni és ott keresni 41 ROL Kmlg 452 Nr. inv. 81 Carnete de Ínsemnári 1817-1905. (a továbbiakban Nr. inv. 81.) Dessewffy Blanka naplója 1858. április 19-i bejegyzés 42 Uo. Nr. inv. 290 ínsemnári privind biográfia Valerie Dessewffy. Dessewffy Valéria leánykorában rendkívül sok időt szentelt festészeti és zenei képességeinek fejlesztésére. Művészi tevékenységét tulajdonképpen élete végéig folytatta, elsősorban a sárospataki várkastélyban. Utolsó napjaiban is egy nagyobb festmény vázlatába kezdett bele. Halálát tüdőgyulladás okozta 1912 júliusában. 43 Uo. Nr. inv. 211 Fülek (?), 1907. június 6. Vécsey Magdolna levele Vécsey József Aurélhoz 235
