A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)

LEVÉLTÁRAK, HAGYATÉKOK - Zsoldos Ildikó: Arisztokrata női sorsok. Vécsey Mária és Vécsey Magda életútjának forrásai

Zsoldos Ildikó bajaink orvoslását"44. Kezdetben sikeresnek érezte akcióját, melyről így szá­molt be: „...Máriát kezdi megszeretni, mit nem csodálok, mert olyan derék, kedves leány, s a többit lenyeli, mint egy nagyon keserű pirulát, megfelelő arc­kifejezéssel."45 A házasságkötésre 1907 novemberében sor került, de Dessewffy Valéria belenyugodni sosem tudott, ami rengeteg konfliktusos szituációt szült. „Szegény kis Mária ugyan erre nem ad semmi okot, de persze anyja rossz vi­seleté csakugyan fájdalmas dolog. Most egy-két napra meglátogatta leányát, s Mária megkérte Valérie nénit, engedné meg, hogy ha majd ősszel a kisgyermek fog születni, anyja jöhessen egy rövid időre őt ápolni. Valérie néni megadta a beleegyezést, de megírta, hogy ezen idő alatt ő elvei szerint kénytelen lesz tá­vol lenni, s ez persze mindenkire nézve nagyon kínos és fájdalmas lesz"46 - szá­molt be Magdolna a vallási szempontból is problematikus kérdésről öccsének. Majd így folytatta: „Tény, hogy nálunk részben a többféle felekezet, részben a vallásos közömbösség, s részben egy általános, s valljuk meg a közéletben kel­lemes tolerancia és társadalmi összetartás folytán egy igen nagy fogalomza­var uralkodik. Tényleg azonban igen nehéz meghatározni, hogy a legközelebb állók, például egy leány anyjával szemben hogy tartozik viselkedni. Férjét, ki persze nem az, nem ismerik, sem nem látják. Valérie néniék elvárták Lajostól, hogy egyáltalán tiltsa ki házából vagy lakásából anyósát, ő ezt egészen nem tudta megtenni, most tehát távollétében meglátogatja itt-ott leányát. S most a család kezd már haragudni. Nálunk nemigen lehet elérni, hogy valaki egészen forduljon el családja tagjaitól."47 Cebrian grófné komolyan vette a Csillagkereszt Rendjével együtt járó fel­adatokat, azaz a vallás szolgálatát, a jótékonykodást, a szenvedőkkel, bete­gekkel való foglalkozást. Belépett Budapesten a Nőegyletbe, a Patronage-ba, a Gyermekligába, valamint a Keresztény Anyák Társulatába is. Csalódottan döbbent rá azonban, hogy négy hónapos fővárosi tartózkodása alatt nem jutott idő minden eltervezett tevékenység megvalósítására. „A Mama, a nénik, test­vérek, sógomék tőlem számtalan látogatást, egy bizonyos világi szereplést és felvidítást, sőt bizonyos ruházkodási fényűzést is követelnek, s ez persze időm legnagyobb részét elveszi. De sebaj, teszek amit lehet, adok amennyit adha­tok, működöm mikor lehet, s így legalább bizonyos sokoldalúság fejlődik ben­nem"48 - szólt az optimista hozzáállásról tanúskodó üzenetváltás. 44 Uo. 45 Uo. 46 Uo. Nr. inv. 194/11. Rawaruska Siedliska, 1908. július 22. Vécsey Magdolna levele Vécsey Jó­zsef Aurélhoz 47 Uo. 48 Uo. Nr. inv. 211 Fülek (?), 1907. június 6. Vécsey Magdolna levele Vécsey József Aurélhoz 236

Next

/
Thumbnails
Contents