A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)
LEVÉLTÁRAK, HAGYATÉKOK - Henzsel Ágota: Debreczeni Tamás pataki prefektusságának első éve
Debreczeni Tamás pataki prefektusságának első éve ekkor a kocsiszín és az istálló (vagy borház) megvalósítása volt napirenden. A nagy horderejű tervekhez cserépégetőt és téglavetőt létesítettek. Ezeknél is fontosabb lehetett, hogy Debreczeni felügyeletével Sárospatakon ágyúöntő műhelyt hoztak létre.25 Feltűnő, hogy az építkezéseken szereplő mesteremberek mind Erdélyből valók, Debreczeni kérte őket a fejedelemtől. Az ács brassói, a téglavető enyedi, a kőfaragó kolozsvári volt. Lehet, hogy őket ismerte a prefektus, illetve az is, hogy fejedelmi szolgálatban álltak és így olcsóbb volt alkalmazásuk. Láncokat, köteleket is Erdélyből hozatott, mert Patakon sok pénzbe kerültek volna. A speciális nagy szemű láncok a malmok felújításához kellettek, valamint a társzekerek alá, hogy teherbírásukat növeljék. Szénapajták készítésével, kutak ásásával foglalkozott, de a következő évre már a templom helyreállítását tervezte, mondván: „még most megorvosolhatnánk, nem kellene romlásra hagyni."26 A kereskedelmi kapcsolatok Lengyelország felé látszanak a legmarkánsabbnak. Krakkóban és környékén szerezték be pl. az ágyúkészítéshez szükséges fehér ólmot. A lengyel piacra nagy tételben adtak el magyar vágómarhát, Újhelyen lengyel borkereskedőknek volt bázisa. Az észak felől érkező árus szekerek Sárospatakra tartottak, majd (részben) folytatták útjukat Erdély felé. Debreczeni lengyel mértékeket, fontot és singet is beszereztetett, hogy átvételkor ellenőrizni tudja a vásárolt holmi mennyiségét. Figyelte a piaci árakat és tájékoztatta a fejedelmet a lehetőségekről: „Most onnét ide kereskedni egyébbel nem, mint ökörmarhával, csak mészárszékre valókkal jó... hizlaltatom és lábon adom el... ha most levágatom, ki nem jő az a pénz belőle" 27 Ez a tevékenység nem hozott nagy hasznot, mert Debreczeni egy újabb ötlettel állt elő, amikor 1000 forintot, az ökrök árát elküldte megbízójának: „Az enyedi Szent Gál-napi28 sokadalomban sebesi pokrócot vehetnének mind rajta, azzal jobban vagy olyan jól járnának, mintha ökröt vennének!"29 A prefektus és a fejedelem közötti viszony munkakapcsolat volt, ami 1632- ben, 1633-ban még alakult, formálódott. I. Rákóczi Györgynek fontos volt, hogy megfelelő szakember irányítsa birtokait. Fejedelemként megismerhette Debreczeni korábbi, Bethlen Gábor idejében Erdélyben végzett munkájának eredményeit. Debreczeni Tamás talán nem tudta, vagy nem is akarta elhárítani a fejedelem kedvező, de nagy erőfeszítést kívánó ajánlatát. Számára anyagi 25 Détsy Mihály: Sárospatak vára a Rákócziak alatt, 1616-1710. Sárospatak, 1996. 26 AFR, 1057.1633. augusztus 25. 27 Uo. 1043.1633. június 20. 28 október 16. 29 AFR, 1073.1633. október 29. 193
