A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)
LEVÉLTÁRAK, HAGYATÉKOK - Henzsel Ágota: Debreczeni Tamás pataki prefektusságának első éve
Henzsel Ágota haszonnal járt ez a megbízatás, és úgy tűnik, nagy energiával, rátermettséggel, legjobb tudása szerint dolgozott. Az egyik levélben Rákóczi „legkisebb, méltatlan, szegény"30 szolgájának mondta magát túlzott szerénységgel. E jelzőknek inkább az ellenkezője igaz: Debreczeni Tamás I. Rákóczi Györgynek főembere volt, rászolgált a bizalomra és tehetségét saját gyarapodására is sikerrel kamatoztatta. A pataki prefektusság első éve új kihívásokat jelentett a sokat próbált Debreczeni számára. Bár munkáját jól végezte és megbízója elégedett volt vele - hiszen az első év letelte után hivatala folytatására kérte -, mégis vegyes érzésekkel vethette papírra kendőzetlen véleményét: „Én sehol életemben ilyen sanyarú veszekedésekkel tisztet nem viseltem, sehol segítségem nincsen... csak annyi hatalmam is nincs énnekem, hogy ide a szüretre a büdi rossz paraszt hajdú hadnagytól két lovast kérethessek ide, kit levelekkel ide-tova küldözhessek... soha, amikor csak udvarbíró voltam is, tisztemben kisebb authoritással nem voltam, mindenkor volt kinek parancsolnom..."31 A panasz jogos és igaz lehet, de kicsit eltúlzottnak tűnik. A gyakorlott szakembernek egy év eltelte után nem okozhatott gondot saját munkájának megszervezése még akkor sem, ha tartósan két vagy több ember feladatkörét kellett ellátnia. Inkább az lehetett a kérdés, hogy a Debreczenit kisegítő személyzet fizetését ki finanszírozza: saját maga vagy a megbízója. Nem lehetett könnyű dűlőre jutniuk, mert mindketten a legkisebb ráfordítással akarták megoldani a dolgot. A magyarországi Rákóczi-birtokok Debreczeni közreműködésével megindult újjászervezése az uradalmak népének szolgálataik növekedését, hasznuk, fizetségük csökkenését jelentette. A számukra kedvezőtlen változások hatását a prefektus közelről érzékelhette. A tapasztalt és több önállósághoz szokott szakembert akadályozták I. Rákóczi György korlátái. Debreczeninek a fejedelem elképzeléseit kellett megvalósítani, amikkel, vagy a megvalósítás módjával nem mindig értett egyet. Tevékenységével kapcsolatos észrevételeit, tapasztalatait megosztotta urával, igyekezett alkalmazkodni és elfogadtatni vele saját, világosan előadott és józan érvekkel indokolt álláspontját. A prefektus rátermettsége, mindenre kiterjedő figyelme, alapossága volt a záloga a magyarországi Rákóczi-birtokok fejlesztésének és jövedelmezőségük növelésének. 30 Uo. 1044.1633. június 28. 31 Uo. 1075.1633. október 31. 194