A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)
LEVELEK - Papp Klára: A Csáky–Jósika házaspár kapcsolatai levelezésük tükrében
A Csáky—Jósika házaspár kapcsolatai levelezésük tükrében közvetlen munkatársa volt Jósikának. Amikor az erdélyi úrbéri bizottság elnöki tisztét megkapta, Cziráky lett az udvar által Erdélybe kiküldött biztos, aki a munkálatok érdemi részét elvégezte.111 Az audienciát - amelyre szeptember 27-én került sor - Jósika végül mégis kieszközölte magának: „Felséges Urunk oly kegyes volt, hogy parancsolt... 12 órakor a maga kabinetjában lábaihoz bocsát..."112 Feleségének csak azt írta a jó erdélyi szokás szerint császárinak nevezett audenciáról, hogy személyesen számol majd be annak eredményéről. Annyit jegyzett csak meg a szeptember 20-i levelében, hogy a császárné szavaiból - amit másoknak mondott - arra következtet, néhány nap múlva talán egy „nagyúri asszonysághoz is gratulálhatok néked".113 Jósika János 1825-ből fennmaradt levelei egyértelműen igazolják, hogy a fő- kormányszéki elnök saját családi ügyeinek intézésére - felesége családja bir- tokvagyonának megőrzésére - és protocolláris látogatásra használta fel az uralkodó által összehívott pozsonyi országgyűlés első napjait. A magyar rendek sérelmei nem különösebben érdekelték, csak a koronázás és a ceremóniához kapcsolódó találkozások, megbeszélések lehetősége foglalkoztatta. Leveleiből kirajzolódnak az országgyűlést kísérő rendezvények, bár a Dunán épített, szétnyitható Karolina hajóhídról és az irgalmasok kolostora előtt felállított díszkútról nem emlékezett meg.114 Jósika a bécsi és pozsonyi utazás alkalmával igyekezett teljesíteni felesége kívánságait. Egy bizonyos Rotingernével Bécsben azért beszélt többször is, mert az asszony német szakácsot ajánlott nekik, ám az kevesellte az ajánlott fizetséget. Az ötszáz forintos évi fizetés nem volt csekély, annál többet pedig nem akartak ígérni, „mert Nemes Ádám egy igen jó bécsi szakácsnak többet nem fizetett". Jósika eléggé konzervatív módon vélekedett felesége elképzeléséről, hiszen német szakácsot már évtizedekkel korábban Rozália nagyanyja, 111 I. Ferenc az 1817. évi erdélyi utazása után, az ottani tapasztalatok nyomán határozta el az úrbéri rendezés ügyének felkarolását, amit sem az öreg Bánffy György gubernátor, sem az erdélyi rendek többsége nem támogatott. Az 1820-ban a magyarországi úrbérrendezés mintájára készített úrbéri felmérést Cziráky-féle összeírásnak is nevezik, az utókor tehát a királyi biztos szerepét tartja annak létrejöttében meghatározónak. Trócsányi Zsolt: Átváltás a reformkorra. In: Erdély története 1606-tól 1830-ig. Szerk. Makkai László, Szász Zoltán, Budapest, 1986.1138. Czirákyt az uralkodó 1825. szeptember 2-án Fejér vármegye főispánjává nevezte ki, aki az országgyűlés tárgyalásait olyan fontosnak tartotta, hogy csak 1827-ben iktatta be magát Székesfehérváron. 112 Jósika hitb. lt. No. 415. Jósika János szeptember 25-i levele Pozsonyból. 113 Uo. a szeptember 20-i levélből. 114 Stefan Holéik: Pozsonyi koronázási ünnepségek 1563-1830. Bratislava, 2005. 58. 179
