A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)
LEVELEK - Papp Klára: A Csáky–Jósika házaspár kapcsolatai levelezésük tükrében
Papp Klára Csáky Kata is tartott Kolozsvárt, mégis bevallotta: „Én amit kérsz, teljesítem, de megvallom, félek a bécsi cselédtől".115 Jósika a maga önző módján szerette és értékelte is a feleségét. Bár a pozsonyi országgyűlés és a koronázás miatt a nevenapján otthon hagyta, köszöntésképpen azt üzente neki: „Én itten kértem a jó istent, hasznos életedért, hogy tartson meg nálam, s gyermekeimnek, amiért minden nap könyörgök".116 Bár az udvari szolgálatban több főnemes választotta a német nyelvűséget, Jósika egész életében szép magyar nyelvű leveleket írt feleségének, amelyekben minden fontos, vagy az őt érdeklő kérdésről aprólékosan tudósította „Rosalit". Csáky Rozália ugyanis környezete által is elismerten, sőt irigylésre méltóan szépen beszélt és írt magyarul, de rokonaival németül, franciául is levelezett. 1832-ben a Honderű későbbi szerkesztője, a fiatal Petrichevich-Horváth Lázár dicsérte Bécsből, mennyire meglepte levelének „tiszta, minden saláktól mentes virágzó magyarsága", s hozzátette: „mindhármunknál jobban ír magyarul (nagy szó!) Erdélynek asszonya, s szégyenben takartuk orczáinkat, porral hintve bé fejünket - Kazinczy lelke mosolygva lebegett felettünk, s mintha mondta volna: im la szép példa, kövessétek..."117 A levelekből megismert házaspár Jósika János és Csáky Rozália harmonikus légkörben, az egymás iránt érzett szeretetben élt. A férj határozott elképzelésekkel, jó szervezőkészséggel rendelkezett, de a tradicionális családmodellt igyekezett érvényesíteni. Leveleinek tanúsága szerint azonban saját képességeinek felismerése mellett előszeretettel szólt meg vagy ítélt el másokat. A feleség művelt, jó gyakorlati érzékkel, önálló akarattal bíró személyiség volt, aki kapcsolatokat képes építeni és fenntartani. Az 1820-as évek közepétől, amikor anyja halála után jelentősebb saját birtokvagyonhoz jutott, férje akaratával szemben is véghezvitte elképzeléseit (a cukormanufaktúra létrehozását 115 Jósika hitb. lt. No. 415. a szeptember 16-i levélből. Nemes Ádám az erdélyi Gubemium idős tanácsosa volt. 116 Uo. Ugyanakkor írta feleségének, hogy Bécsben a kért fehér köntöst is megvette neki, s szeptember 20-án pedig azt, hogy Sábel a fedélnek való festéket is viszi magával. 117 Petrichevich Rozália fiával, Samuval és egy generális fiával, Auréllal olvasta az idézett levelet, mindhárman „szédülve itták a valóság nectárát". Jósika hitb. lt. No. 415. A válaszlevelet 1832. március 13-án, Bécsben keltezte. Petrichevich-Horváth Lázár szerkesztette a Honderűt, amely 1843. január 7-én jelent meg először. 180
