A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)
LEVELEK - Papp Klára: A Csáky–Jósika házaspár kapcsolatai levelezésük tükrében
Papp Klára arra kért a gubernátoron keresztül volt feleségétől engedélyt, hogy gyermekei „a jövő szeptemberi közepe táján" - vagyis 1804 szeptemberében - elmehessenek testvére, Csáky Antal leányának esküvőjére, „amely alkalmatosságával őket az egész egyben gyülekező família és atyafiságnak presentálhassa és vélek megismertesse." Csáky József az apjuknál tett kassai látogatás után a szülők (Bethlen Rozália és Wass Sámuel) elhatározása alapján európai utazáson vett részt. Csáky József 1806 augusztusának végén Párizsból küldött levelet, amelyben színházi élményei mellett a császárral, Napóleonnal való találkozásáról is beszámolt.55 A Frankfurtba készülő fiatalember egyfajta summázatát is adta utazásának, elismerve abban a nevelő-apai szándékot: „Két holnap meg nem esmérhetni Párist, hanem inkább képzelem a többit és a nagyságod akaratját teljesítem, azt remélem, hogy egész utamban teljesítettem, mert mindent, amit lehetett, láttam, néztem, kitanultam, nem sokat költöttem és okulare nélkül térek vissza, ha mit jónak tanáltam itten, azért országombelit nem kárhoztatom, ha valamit jobbnak és a mienknek alkalmaztathatónak találtam. Ujjitó nem leszek, hazámba visszatérve minden hasonlítást elkerülek és úgy szándékozom erről a részről idem qui quidem, visszaérkezni." A Csákyak régi kolozsi uradalmának számító nagyalmási birtokot anyjának, Bethlen Rozáliának halála után Csáky József kapta meg, aki valóban a levélben leírtaknak megfelelően tevékenykedett. Erdély történésze, Kőváry László írta meg, hogy uradalmában a mezőgazdasági munkák gépesítésével kísérletezett ugyan, de „mikor negyvennyolczban meghalt, az ingó hagyaték jó része használhatatlan gazdasági gépek halmaza."56 A családi levelezés alapján a Csáky-Jósika házaspár fiai - az 1810-es években bizonyosan - nagyanyjuknál, Bethlen Rozáliánál nevelkedtek, a lányok 55 Jósika hitb. lt. No. 551.1806. augusztus 27-én, Párizsból keltezett levele. Arról is beszámolt - saját találkozásának jelentőségét ezáltal még inkább kiemelve hogy egy abbé sem tudott Bonapartéval találkozni, amire ő vigasztalta „társat adván kedvetlenségének, mert egy ausztriai generális, aki született francia és akivel igen ismeretes voltam, vélem egy nap akarván praesentáltatni gr. Metternichtől, a császár azt izente nékie, hogy nem fogadja el, ez is haragjában másnap elhagyta Párist." 56 Kőváry László: A millenium századában Erdélyben kihalt főúri családok s visszaemlékezés végső szereplésére. Erdélyi Múzeum, 1901.210. Kőváryt Csetri Elek: Gépek és korszerű eszközök a zsibói Wesselényi uradalomban című tanulmányában idézi. In: Együtt Európában - válogatott tanulmányok. Történelmi Figyelő Könyvek 7. Szerk. Angi János, Pallai László, Pósán László. Debrecen, 2000. 7-8. 168
