A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)
LEVELEK - Kovács Ágnes: Károlyi Sándor és Barkóczy Krisztina levelezése
Kovács Ágnes amikor a Magyarországról kitiltott jezsuiták a protekcióját kérték, bár nagy tisztelője volt a fejedelemnek, elvárta férjétől a felekezete érdekében való közbenjárást. Azzal bíztatta, hogy ha a német világban ki merte mondani az igazságot, amikor mások hallgattak, most is legyen bátorsága hozzá, akár tetszik másoknak, akár nem.15 Családtagjaik és megbízható embereik esetében birtokpereik gyors és kedvező elbírálása, fogságból való kiszabadulásuk, az emigrációból való hazatérésük engedélyezése és amnesztiában való részesülésük, hivatali érvényesülésük, vagy éppen megházasításuk érdekében vetették latba befolyásukat.16 Jóllehet Károlyi keménykezű földesúr volt, s felesége is megkövetelte jobbágyaiktól a munkát, nem voltak érzéketlenek a nehéz helyzetűek sorsa iránt sem. Ha kellett, a rászorulóknak „Istenért is", azaz ingyen is adtak gabonát, az „egészlen elesett" nyomorultaknak és a raboknak pedig alamizsnát osztottak. Arra ugyancsak odafigyeltek, hogy az uradalmi tisztek ne zaklassák jobbágyaikat. Felesége halála után Károlyi a fiát is arra utasította, hogy a Károlyban „lévő szegényekre az eddigh folyt rendelés szerént az gondviselés meg ne szünnyön."17 A házaspár abban is egyetértett, hogy a család vagyoni gyarapodásának és társadalmi emelkedésének elősegítése, továbbá a helyzetéből következő elvárásoknak való megfelelés fontosabb, mint kettejük magánélete. Barkóczy Krisztina mélyen meg volt győződve arról, hogy férje mind a Rákóczi-szabad- ságharcban, mind azt követően a köz érdekében fáradozott. Erről tanúskodik egyik levele is, még a kuruc időkből: „Édes Szívem, az 90nedik zsoltárjrjal biztatom magamot, hogy Isten szerencséssé teszi Kegyelmed munkáját, s magát megtartja, minthogy tudom, hogy a közönséges haszonért [értsd: közhaszonért] követi munkáját, s az nyomorult szeginyeken való szánakozás vitte er[r]e, s azoknak szabadulásáért kíván fáradni az igaz igy mellet."18 S amikor Károlyi befejezte nagyformátumú reformtervezetének munkálatait, ő is hasonlóan összegezte közéleti tevékenységének indítékait: „Nemzetemnek Consolatioját [vigasztalását], jövendő boldogulását és jó rendben leendő vétele által virágzássát, s elöbenyi boldog állapotjába való restitutioját 15 Kovács, 2011.158. Olcsva, 1706. szeptember 30. 16 Erre oly sok példa található leveleikben, hogy lehetetlen azok felsorolása. Érdekessége miatt utalok csupán arra az esetre, amikor Famosi (Fomosi) Lászlóné házassági válsága megoldásához is a Károlyi házaspártól kért segítséget. Kovács, 2011. 29. Nagykároly, 1706. május 27. Igaz, erre Károlyi nem is reagált. 17 Kovács, 1994. 1. köt., 149. Pozsony, 1712. május 11.; MNL OL, P 1507. 18. cs. Utasítás Pápay Pál udvarbirónak. H. n., 1717. január 10.; Kovács, 2011. 231. Olcsva, 1708. július 7.; Éble Gábor: Károlyi Ferencz gróf és kora, 1705-1758. Budapest, 1893. (a továbbiakban Éble, 1893.) 165. 18 Kovács, 2011. 39. Nagykároly, 1704. március 31. 142
