A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)
NAPLÓK, VISSZAEMLÉKEZÉSEK - Kövér György: A történetíró személyes forrásai
A történetíró személyes forrósai 2. A személyes források segítségével láthatóvá válik-e valami olyan a tudomány meghatározottságai közül, ami az ún. hivatalos források vagy a művek alapján nem lenne érzékelhető, bizonyítható? Azt is mondhatnám, a véletlen úgy hozta, hogy az utóbbi időben historiográfiával foglalkozom, elsősorban a gazdaság- és társadalomtörténet-írás történetével. Az alábbiakban az e kutatás során elsősorban az Országos Széchényi Könyvtár és az MTA Kézirattárában gyűjtött anyagra támaszkodom. A profesz- szionális történetírás két korszaka fog áttekintésünkben egymás mellé kerülni. Az egyik, a Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle története a 19-20. század fordulójáról származik. A másik, A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában című kétkötetes vállalkozás, amelynek Szabó István volt a főszerkesztője, 1965-ben látott napvilágot, de fogantatása az ötvenes évek végére nyúlik vissza.10 A két korszakot mintegy fél évszázad választja el egymástól, két tudományszervezési modell működését láthatjuk, megállapításainkat két közlési médium (folyóirat, könyv) példáján szemléltetjük. I. Az 1894-ben alapított Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle története viszonylag jobban kidolgozott része a magyar historiográfiának. Izsépy Edit tanulmánya sok terhet vett le a jövő történetírás-története kutatóinak válláról.11 Az általa rajzolt történet Tagányi Károly (1858-1924) meghatározó személye köré rajzolódik. Tagányinak számottevő hagyatéka található a Széchényi Könyvtár kézirattárában, ami kiaknázásra is került. A Szemle megteremtésében kétségtelenül Tagányié volt a szellem, a koncepció. A folyóirat létrehozásához azonban kellett egy másik főszereplő is, ma úgy mondanánk, lapmenedzser, aki az OMGE titkáraként kijárta az agrártárcánál, hogy a minisztérium a periodika fő finanszírozója legyen.12 Az alapító főszerkesztő, Paikert Alajos (1866-1948) természetesen többre vágyott, mi több, tudományos ambíciókat is dédelgetett. Ami viszont a mi szempontunkból most döntően esik a latba, több naplót is vezetett, amelyben legfontosabb életproblémái mellett a Szemlével is gyakran 10 A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában, 1848-1914. Szerk. és bev. Szabó István. Budapest, 1965.1—II. köt. 11 Izsépy Edit: A Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle történetéhez. Századok, 1969. 5-6. sz. 1077- 1104. (a továbbiakban Izsépy, 1969.) 12 A Szemle kapcsán meg kell jegyeznünk, hogy címében eredetileg a gazdaságtörténet tulajdonképpen mezőgazdaság-történetet kívánt jelenteni. 119
