A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)

NAPLÓK, VISSZAEMLÉKEZÉSEK - Kövér György: A történetíró személyes forrásai

Kövér György Mégis, ha már erre az útra léptünk, adva volt a feladat: történetírói nap­ló kerestetik. Lehet, hogy rossz helyen kutattam, tény, hogy nagyon vérsze­gény lett az eredmény. Nem akarom azt állítani, hogy a történészek nem írnak naplót, azt sem, hogy családtagjaik otthon eldugják, vagy megsemmisítik azo­kat, mindenesetre alig találtam valamit. Hivatkozhatnék Angyal Dávid napló­ira, amelyek meg is jelentek a Századok hasábjain,7 ám aligha lenne jó példa. Egyrészt, mert a neves historikus 86 éves korában kezdett hozzá naplójegyze­tek készítéséhez, ráadásul alig írt valamit a történészi munka kulisszatitkairól, pedig még akkoriban is alkotott kisebb dolgozatokat. Másrészt viszont e nap­ló is szembesít bennünket a szövegpublikáció problémáival.8 Miközben a hadi helyzet alakulásáról oldalakon keresztül tudósít a napló, pont a személyes for­rás személyes vonatkozásai esnek a szövegközlő szelekció áldozatául.9 Mit te­gyünk, ha bennünket épp a személyes forrásokban megbúvó személyesség ér­dekel elsősorban? Érdemes tehát visszatérnünk a személyes források előfeltevések nélküli tel­jes választékához. Annál is inkább, mert csak így kereshetünk magyarázatot arra, hogy vajon van-e jelentősége az imént észlelt forráshiánynak. A historio­gráfiában egyébként bevett dolog a személyes forrásokra (elsősorban a levele­zésre) való hivatkozás, jóllehet e források használatának sajátszerűségei ritkán tematizálódnak. Két kérdésre keressük a választ: 1. A történetíró által hátrahagyott személyes források (naplók, levelek, visz- szaemlékezések stb.) segítségével megtudhatunk-e valami mást, valami lényegeset a történetírói alkotó munka természetéről, annak kulisszatit­kairól? 7 Papp István: Angyal Dávid 1942-es naplója. Századok, 2000. 6. sz. 1429-1448. (a továbbiakban Papp, 2000.); Schweitzer Gábor: „Szomorú a jövő, mert szomorú a jelen." Angyal Dávid napló­feljegyzései. Századok, 2001. 3. sz. 697-754. Az eredeti napló gépiratos másolata: Magyar Tudo­mányos Akadémia Kézirattár (a továbbiakban MTA Kt), Ms 810/48. 8 A szövegközlés szempontjait a napló egyik publikálója így adja meg: „Terjedelmi korlátok mi­att nem vállalhattuk a napló teljes szövegének közlését. Arra törekedtünk, hogy a köztörténe­ti vonatkozású részeket, amelyek számos értékes információt tartalmaznak a magyar politikai és szellemi elitre vonatkozóan, teljes terjedelmében közöljük. A kifejezetten Angyal Dávid ma­gánéletére, egészségi állapotára, olvasmányélményeire vonatkozó feljegyzéseket, mivel azok a személyes vonatkozáson kívül más forrásértékkel nem bírnak, általában kihagytuk a szöveg­ből." Papp, 2000.1431. 9 A Hóman Bálintra vonatkozó erősebb megjegyzéseket vajon miért hagyták ki? Például Hóman autóhasználati ügye? S hová lett a hozzáfűzött kommentár: „A nagy zsidóverők nem szok­tak megfelejtkezni a maguk érdekéről." (1942. aug. 1.) Angyal Hómanhoz fűződő viszonyá­nak megváltozása kulcskérdése mind a naplónak, mind az élete végén írott önéletírásnak: „...akkor még szerettem Hómant, mint volt tanítványomat." Angyal Dávid: Emlékezések (S. a. r. Czigány Lóránt). London, 1971.152. 118

Next

/
Thumbnails
Contents