Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)
Várostörténet - Néző István: Városias falu vagy falusias város? A városi injrastruktúra kialakulásának kezdetei Kisvárdán a 19. század utolsó harmadától a 20. század elejéig
Néző István Kulturális, szabadidős intézmények A szabadidő megnövekedése következtében a szórakozás új fajtái is kialakultak, és ehhez a létesítményeket is meg kellett teremteni. Korábban is léteztek már olyan helyek, ahol a szabadidő eltöltésére lehetőség volt, pl. kávéház, kocsma. A kulturális „intézményrendszer" bővült akkor, amikor létrejött a mozi. Kisvárdán - hasonlóan más településekhez - kezdetben nem volt önálló épülete a mozinak. Az ún. Nagyvendéglő színházterme fogadta be a vándor kinematográfusokat. Ahogy a mozgófénykép népszerűsége nőtt, egyre jobban megtalálták a számításukat a vállalkozók. így gondolta ezt Pallai Endre is, akinek a kisvárdai képviselő-testület 1913. december 29-én 25 évre szóló kizárólagos jogot adott mozgó fényképszínház létesítésére. Ő és társai részvények kibocsátásával kívánták a beruházás anyagi alapjait megteremteni. Hozzá is kezdtek a Szent László utcában egy mozgófénykép színház építéséhez, mely azonban a világháború miatt félbe maradt. 1915 őszén újra lendületet vett a munka és 1916. január 15-én át is adták rendeltetésének. „Az új mozgószínház az Apolló Mozgó nevet kapta s a legnagyobb komforttal van berendezve. Csinos erkély és földszinti páholyai, kényelmes ülőhelyei, azoknak ügyes 362 A mozi-részvény
