Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)

Várostörténet - Néző István: Városias falu vagy falusias város? A városi injrastruktúra kialakulásának kezdetei Kisvárdán a 19. század utolsó harmadától a 20. század elejéig

Városias falu vagy falusias város?

elrendezése és a vászonra hozott darabok értékes volta városunk egyetlen és elsőrendű szórakozó helyévé teszik. Minthogy egy kávéház is van vele kapcsolatban, feltétlenül reméljük, hogy annak megnyíltával és szolid alapon való vezetésével lesz egy hely nálunk is, ahol kellemesen el lehet tölteni az időt."n2 - örvendezett a szemtanú.

Bár a mozinál jóval régebbre nyúlnak vissza a Kisvárdán tartott vándor színi előadások, sőt próbálkozások is történtek arra, hogy elfogadható körülményeket teremtsenek a fellépő társulatoknak, az erőfeszítésből mindössze egy nyári színkörre futotta, amely a Nagyvendéglő udvarán épült meg. Régi „színházként" funkcionált a vendéglő nagyterme és időnként a várnál lévő vendéglőnél is ácsoltak alkalmi színpadot. Mindezek azonban meglehetősen egyszerű „színházi infrastruktúrát" jelentettek.

A közművelődést szolgálták a különböző, főleg egyleti tulajdonban lévő könyvtárak is. Már 1848-ban azt írták az Olvasó Társaság néven alakult, majd 1844-ban Kaszinó Egylet nevet felvett szerveződésről, hogy „80 tagból áll, díszére, müveit társalgására és könyvtárára bár hová beillő. "m Az egyre szaporodó körök, társaságok, egyletek általában mind létrehozták saját könyvtárukat, 1900- ban pedig Polgári Olvasókör is alakult Rozmanits Timótnak, Ady Endre nagykárolyi tanárának - aki ekkoriban a kisvárdai polgári iskolában oktatott - vezetésével.

Ezek a könyvtárak azonban csak a tagok számára voltak hozzáférhetőek, így nem is nevezhetjük „közgyűjteménynek". Az első ilyen jellegű könyvtárként az a 150 népkönyvtári kötet említhető, amely főleg közérthető mezőgazdasági szakkönyvekből és csekély számú regényből, verseskötetből, valamint mesekönyvből állt. A másfélszáz kötetes népkönyvtárat a Földművelődésügyi Minisztérium adományozta Kisvárdának. Ezt egészítette ki a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa 100 korona értékű szépirodalommal. A könyvtárosi teendőkkel a törvénybírót bízták meg, aki vasárnaponként kölcsönözte a könyveket.112 113 114

A századfordulón a sportélet is fejlődésnek indult, főleg a lóverseny és a futball vonzott nagyobb nézősereget. Lóversenyeket az 1890-es évektől évi 2-3 alkalommal anarcsi út melletti vásártéren szerveztek, nem építettek külön pályát. Nem így a labdarúgásnak! Kisvárdán egymást követően több sportegyesület alakult majd szűnt meg vagy fuzionált. A Kisvárdai Sport Egylet a már említett vásártér mellett alakított ki labdarúgó pályát, a területet a községtől

112 Megnyílt az új mozi. FSZH, 1916. 3. sz. 3.

113 yyy: Kisvárda 1848-ban. KL, 1904. 14. sz. 1.

114 ÚJLAKY Józsefné: A kisvárdai közművelődési könyvtárak. In: Kisvárda ’90. Tanulmányok Kisvárdáról. Szerk. Fehérvári Béla. Kisvárda, 1991. 172.

363