Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)

Várostörténet - Néző István: Városias falu vagy falusias város? A városi injrastruktúra kialakulásának kezdetei Kisvárdán a 19. század utolsó harmadától a 20. század elejéig

Városias falu vagy falusias város?

a kisvárdai kerület képviselőjének, Hrabovszky Guidónak volt nagy érdeme. A vasútvonal kiépítését indokolttá tevő törvényjavaslat szerint a megépítés egyrészt közforgalmi szempontokból kívánatos, mert így az érintett vidék a vármegye központjával és az ország vasúthálózatával közvetlen összeköttetést nyer, másrészt közgazdasági tekintetekből is jelentőséggel bír, mert az általa átszelt és dúsan termő vidék terményeinek a piacokra való gazdaságos szállítását, s így a belterjesebb gazdálkodás lehetőségét fogja biztosítani. Miután az előterjesztést megszavazták, megindult a munka, és szeptember 28-án át is adták a Somogyi és Tarján budapesti cég által épített helyiérdekű vasútvonalat. A kisvárdaiak ekként fogalmazták meg, hogy miért is fontos számukra az új összeköttetés: „mi örömmel és lelkesedéssel regisztráljuk a hírt, mint hanyatlásnak indult városunk fellendülésének első érdemleges mozzanatát. Elvitázhatatlan tény, hogy a mai közgazdasági viszonyok mellett vasutak nélkül gazdasági fejlődésről nem beszélhetünk és túlhaladott álláspont az is, hogy csak a rendes nyomtávú vasutak képesek igazi eredményeket produkálni... Anarcs, Gyulaháza, Báka, Nyírkárász, Ilk, Petneháza, Nyírbakta, Nyírmada, Vaja Vásárosnamény és a többi községek polgárait tárt karokkal várjuk és biztosíthatjuk őket, hogy élénk piacunkon becsületes, jó, szolid és pontos kiszolgálásban lesz részük. "m

Ez a vonal sem pótolhatta azonban azokat a veszteségeket, melyeket Kis- várda szenvedett el azért, mert „a tápláló, éltető vonzáskörzet" jó részét más vasútvonalak elvettek tőle. A Nyíregyháza-Dombrád közti kisvasút elvonta Besz- terecet, Dombrádot és Tiszakanyárt, a Nyíregyháza-Vásárosnamény vonal Vaját, Nyírmadát, sőt a több vonatkozásban Kisvárdáról irányított és ellátott Vásárosnaményt, a Nagykároly-Mátészalka-Csap vasút elszakította Gyüre, Aranyosapáti, Kisvarsány, Nagyvarsány, Cserepeskenéz,108 109 Tornyospálca, Ti- szaszentmárton és Mándok falvakat.110

A helyi közlekedésben is előrelépés történt, amikor 1903 elején özvegy Rosenfeld Józsefné, az Arany Szarvas vendéglő bérlője elhatározta, hogy omnibuszt fog közlekedtetni Kisvárdán. Ez a 8 ülő és 4 állóhelyre „berendezett" jármű májusig a vasút és a település központja között járt, május 1-től pedig óránként a szőlőbe és a várkertbe vitte az utasokat, több megállóhelyet iktatva be az útvonalba.111 A vállalkozást létrehozó hölgy bizonyára saját vendéglőjének üzletmenetét is szem előtt tartotta akkor, amikor ezt a „tömegközlekedési" eszközt beindította, s nem csupán a személyszállításból szerezhető haszon vezérelte.

108 A Kisvárda-Nyírbaktai vasút megnyitása. FSZH, 1912. 39. sz. 1-2.

109 ma Újkenéz

110 ERDŐSI Ferenc: Egy vicinális vasút sorsa megyénkben. Szabolcs-szatmári Szemle, 1987. 1. sz. 46.

111 Omnibusz közlekedés. KL, 1903. 2. sz. 2.

361