Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)

Várostörténet - Néző István: Városias falu vagy falusias város? A városi injrastruktúra kialakulásának kezdetei Kisvárdán a 19. század utolsó harmadától a 20. század elejéig

Néző István

Pataky Árpádban, aki irodalmi működéséről is előnyösen ismeretes már megyénkben" - írta a Nyírvidék.82

A harmadik, a Kígyó nevű patika létrehozásához Osgyáni József nyíregyházi gyógyszerész kapott engedélyt.83 Ő volt a tulajdonosa, a patikát azonban Nagy Jenő gyógyszerész kezelte 1908-ig, amikor is saját tulajdonába vette, majd a Flórián téren lévő Major-féle épületbe áthelyezte.841914-ben a patikát eladta Fejér Ferencnek.85 A tulajdonosváltások és névváltozások kevésbé befolyásolták a városképet, mint az, hogy 1911-ben Fleller Imre mintegy 80 000 koronás költséggel a Csillag utca sarkán új, emeletes patikát épített, ide jött át a korábbi Somogyi-féle gyógyszertár, melyet Heller már 1903-ban megszerzett. A „fölépült gyönyörű ház nagyban emelni fogja a város szépségét, ha ugyan egyáltalán beszélhetünk szépségről addig, míg rozzant, ütött-kopott vityilók éktelenítik el a város egyetlen valamire való utcáját" - jegyezte meg a kortárs.86

A Heller-féle gyógyszertár a Csillag utca sarkán

A patikaszerek felírásához, a betegek gyógyításához orvosokra is szükség volt. A millennium évében pl. a „városi" körorvos dr. Burger Sámuel, a járási orvos dr. Küzmös György, aki egyúttal az egyik vasúti orvos is, a másik vasúti orvos dr. Lichtmann Vilmos. Magánpraxist folytatott dr. Fried Samu,

82 Új gyógyszertár. NYV, 1884. 5. sz. 3.

83 Harmadik patika. Kisvárda és Vidéke (a továbbiakban KV), 1907. 30. sz. 3.

84 Gyógyszertár áthelyezés. KL, 1909. 14. sz. 2.

85 MENNER Ödön: Modern patikát álmodott. Kelet-Magyarország, 1991. 34. sz. 8. A negyedik gyógyszertár

1923-ban jött létre.

86 A Heller-féle új ház. FSZH, 1911.45. sz. 3.

354