Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)

Várostörténet - Néző István: Városias falu vagy falusias város? A városi injrastruktúra kialakulásának kezdetei Kisvárdán a 19. század utolsó harmadától a 20. század elejéig

Városias falu vagy falusias város?

dr. Somogyi Zsigmond, nyugdíjasként működött dr. Rosenblüth Bernát és dr. Láng Zsigmond.87

Templomok

A léleknek is szüksége volt gyógyírre, támaszra, segítségre. Ahogy nőtt a lakosság, akként emelkedett a hívők száma is. A katolikusok gyakran panaszkodtak, hogy nem férnek be a templomba, de a bővítésért nem tettek semmit. Az 1914- es tűzvész után is csak a tornyot építették újjá. A református egyház 1897-ben bővítette ki a templomát. A jelentősen átalakított épületet december 5-én szentelték fel.88 A görög katolikusok 1893-ban fogtak hozzá az első templomuk alapjainak lerakásához. A „hűtlen kezelés" miatt azonban a pénzben és az építési anyagban „fogyatkozás" történt, így ezt a templomot is csak 1897. június

20-án adták át.89 A kisvárdai zsidóság létszáma 1900-ban 2614 fő volt (a lakosság 31,6%-a!), így a mintegy száz esztendővel korábban épített zsinagóga már nem volt megfelelő a hívek befogadására. A helybeli zsidóság anyagi ereje is gyarapodott, így egy valóban impozáns épülettel (18 x 30 m) kívánták szimbolizálni a város társadalmában való jelenlétüket. Azt tudjuk, hogy 1901 áprilisában már folytak a munkálatok, és 1902-ben már állt a zsinagóga, de átadásának pontos idejét nem ismerjük.

A Csillag utca és a település dísze: a zsinagóga

87 SOMOGYI, 1896. 4.

88 A ref. templom avatása. KL, 1897. 50. sz. 1-2.

89 OROSZ Pál: Templom szentelés. KL, 1897. 24. sz. 2.

355