Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)
Várostörténet - Néző István: Városias falu vagy falusias város? A városi injrastruktúra kialakulásának kezdetei Kisvárdán a 19. század utolsó harmadától a 20. század elejéig
Városias falu vagy falusias város? jóváhagyás is kellett a beteljesülésre. Az csak természetes, hogy ennek az iskolának az engedélyezése tárgyában Liptay Béla országgyűlési képviselő is közbenjárt. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az intézet engedélyezéséről az alábbi levélben értesítette őt 1918. július 1-jén: „Tisztelt Barátom! Az Orsolya rend által Kisvárdán létesítendő róm. kath. elemi népiskolai tanítónőképző intézet felállítása ellen a minisztérium észrevételt nem támaszt. Őszinte tisztelettel vagyok kész híved: Zichy"74 Az 1927-ben emelt tanítóképző utcafronti része A rend 1918-ban római katolikus jelegű tanítónőképzőt és elemi iskolát nyitott, majd később polgári iskolát is. Az apácák egy nagyobb épületet vettek meg, és csak 1927-re vált szükségessé és lehetségessé, hogy modern, emeletes iskolát építsenek. Ezzel az oktatás minden szintje kiépült Kisvárdán a dualista korban. Más tanintézetek is színesítették a kisvárdai oktatásügyet. 1885-ben létrejött a tanonciskola, hivatalos nevén alsófokú ipariskola - harmadikként a megyében. Nem mindegyik iparos örült annak, hogy tanulóját el kell engednie az iskolába, hiszen a munkáskézre szüksége volt, így az első évek sok problémával teltek. A következő évtized közepén már három tanító: Alby István, Kalas János és Bacskay István igazgató oktatta a szükséges tárgyakat, majd még egy pedagógussal bővült a létszám. 74 Új iskola Kisvárdán. FSZH, 1918. 27. sz. 2. 351
