Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)
Várostörténet - Néző István: Városias falu vagy falusias város? A városi injrastruktúra kialakulásának kezdetei Kisvárdán a 19. század utolsó harmadától a 20. század elejéig
Néző István A felekezeti elemi iskolák továbbra is működtek. Ezek közül legrégebbi a római katolikusok által fenntartott volt. Az 1886-ban kiadott Kandra-féle műben azt olvashatjuk, hogy „A kisvárdai róm. kath. hitközség birtokában egy első és második osztályból álló fiúiskola és egy hat osztályú leányiskola van... A leányiskola... nagyon fiatal virága az anyaszentegyház buzgalmának. Alig tiz éve, hogy a hitközség ájtatos adományokból egy házat vásárolt ezer forinton, hol nem épen a kor igényeihez mért teremben nyerték a leánykák oktatásukat."75 1879-ben dr. Samassa József egri érsek 2000 forintos adománya segítségével emeltek egy iskolát, ahol a fiúk és lányok 2-2 tágas, minden tekintetben kielégítő tanteremben nyertek oktatást. A reformátusok két, az oktatás célját szolgáló helyisége jócskán leromlott állapotban volt már ekkor. 1860-ban ugyan elhatározták egy új iskola létrehozását, de ez csak 1878 végére valósulhatott meg.75 76 1889-ben az izraeliták is megindították a saját elemi iskolájukat. A zsidó elemi hat osztálya a Várady Ignáctól megvásárolt épület négy tantermében volt elhelyezve, aztán ezt eladták és 1906. május 13-án átadták a Posta utcában (a mai Mártírok útján) emelt új épületet.77 A millennium évében a község közoktatási viszonyairól azt írták, hogy van „öt felekezeti iskolája, és egy hat osztályú, hét tanítóval ellátott, állami elemi iskolája, a Krausz-féle leánynevelő magániskolája, catholikus jellegű gyermek ápoldája, a Kalas Juliánná féle kisdedóvodája.”78 Az 1891. évi XV. te. mondta ki, hogy ahol kisded óvoda vagy menedékház van, minden szülő vagy gyám köteles 3-6 éves gyermekét vagy gyámoltját abba járatni. A jogszabály kötelezte a tehetősebb településeket kisdedóvó, a szegényebbeket a menedékház felállítására. 1894-ben Sántha István királyi közjegyző végrendeletében egy házas belsőséget hagyott a létesítendő óvoda céljára. Az óvoda létrehozására 1900-ban történt komolyabb lépés, amikor a képviselő-testület november 8-án hozott 121/1900. Kgy. számú határozatával úgy intézkedett, hogy a felajánlott telekre óvodát építtet, a fenntartásra 1% pótadót vet ki, a fűtési, világítási, takarítási és egyéb költségeket pedig felvállalja.79 Az állami jellegű óvodát, amelyet Grósz Benő mérnök tervei alapján építettek meg, csak 1903-ban adták át, ezt nevezték el I. számú óvodának. Az állami óvoda létrejöttével az addigi Kalas Júlia-féle magánóvoda megszűnt, s Kalast kinevezték állami óvónővé. 75 KANDRA Kabos: Adatok a kisvárdai sz. László-építette egyház történetéhez. Eger, 1B86. 305. 76 PÉNZES Tibor Szabolcs: A református egyház története. In: A kisvárdai egyházak története Szent Lászlótól napjainkig. Kisvárda, 2000. 119-120. 77 Iskola avatás. KL, 1906. 20. sz. 2. 78 SOMOGYI, 1896.5. 79 SZSZBML, IV. B. 411. Szabolcs vármegye alispánjának iratai, 1870-1950. 4427/1900. 352
