Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)
Várostörténet - Néző István: Városias falu vagy falusias város? A városi injrastruktúra kialakulásának kezdetei Kisvárdán a 19. század utolsó harmadától a 20. század elejéig
Néző István A gimnázium számára ideiglenesen a Kossuth Szállodában béreltek helyiségeket, majd 1914-ben megkezdődött a Wälder Gyula tervezte monumentális gimnáziumi épület alapjainak a lerakása, a falak felhúzása, ám a világháború a munkálatokat először csak gátolta, majd megakasztotta. 1919-ben folytatódott az építkezés, a tanulók időközben beköltöztek az épületbe, mely csak 1928-ra lett teljesen kész. Az épülő gimnázium az 1920-as években Az oktatási struktúra a gimnázium felállításával egy időben egy másik iskolával is gyarapodott, ugyanis ettől az évtől kezdve a polgári fiúiskolát fokozatosan leánypolgárivá alakították át, hogy a gyengébbik nem is részesülhessen oktatásban. Erre emlékezett vissza 1936-ban az iskola korabeli igazgatója, Werner Gyula. „Azt mondtam... legyen a gimnázium azoké, akik tudományos pályára készülnek, akiknél megvan ehhez a kellő szellemi és anyagi képesség, a polgári iskola pedig maradjon meg azok részére, akik nem törekesznek magasabb képesítésre, hanem elvégezvén a polgári iskola IV. osztályát, gyakorlati, mielőbb kenyeret adó pályára lépnek, esetleg felső kereskedelmi, vagy ipariskolában folytatják tanulmányaikat... Az 1911. évi július 8-án kelt 81.452. sz. rendelet kimúlásra ítélte a polgári fiúiskolát, s életet adott a most 25. évében levő leányiskolának."* 73 Kisvárda vezetői azonban nem elégedtek meg a középfokú intézményekkel, hanem a településre csábították a Szent Orsolya rendet, hogy megszervezzen egy tanítónőképzőt. Nem volt azonban elegendő a szándék, minisztériumi 73 WERNER, 1936. 17. 350
