Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)

Várostörténet - Néző István: Városias falu vagy falusias város? A városi injrastruktúra kialakulásának kezdetei Kisvárdán a 19. század utolsó harmadától a 20. század elejéig

Városias falu vagy falusias város?

A főigazgatói rendelet jelezte is az igényelt ellenértékeket: 3 kát. holdas telek és az építkezési költség bizonyos hányada. A miniszteri rendeletet 1910. október 21-én rendkívüli közgyűlésén tárgyalta meg a képviselő-testület. Kimondták, hogy a főgimnázium költségéhez 150 000 koronával hozzájárulnak, kötelezik magukat, hogy a főgimnázium új épületének felállításáig az osztályok elhelyezéséről és azok felszereléséről gondoskodnak, továbbá a főgimnázium új épülete számára legalább 3 katasztrális hold kiterjedésű, jó fekvésű telket biztosítanak, s azt saját költségén megvásárolva, teljes tulajdonjoggal a tanügyi kormány rendelkezésére bocsátják.71

Ha lúd, legyen kövér! - gondolták a „községatyák", és azt kérték, hogy az első és az ötödik évfolyamon a tervbe vett 1 osztály helyett 2-2 osztállyal, az alsó- és felső fokozatokkal nyíljon meg a főgimnázium. A VKM 1910. december 15-én 129 912. sz. alatt kelt rendeletével először csak a főgimnáziumnak az I. osztállyal való megnyitását engedélyezte, de ismét segítettek a politikai kapcsolatok. „Ami ezután történt, így a V. osztály megnyitásának a kieszközlése, az ideiglenes elhelyezésre alkalmas helyiség biztosítása, mind személyek önzetlen és odaadó munkásságának eredménye. S ezek közül Liptay Béla orsz. képviselő neve lép előtérbe..."72 A jékei földbirtokos Nemzeti Munkapárti képviselőként került a képviselőházba és „kijárta" a gimnáziumot választókerülete számára.

KUvárda — M. kir. állami főgimnázium

A gimnázium bérelt helyisége

71 SZSZBML, V. B. 146. 1910. évi képviselő-testületi jkv. 282/1910. Kgy. sz.

72 CSÁSZY, 1912.9.

349