Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)
Várostörténet - Néző István: Városias falu vagy falusias város? A városi injrastruktúra kialakulásának kezdetei Kisvárdán a 19. század utolsó harmadától a 20. század elejéig
Városias falu vagy falusias város? Kisvár da főutcája 1900-ban Ez a kétarcúság nemcsak a város egyes részeinek összehasonlításakor tűnik elénk, hanem egy utcán belül is. Legjobb példa erre a Csillag utca, melyet ekkoriban kezdtek így hívni a névadó kocsma után. „Az utcza jobboldalán látom a régi falusias Serházutczát, legnagyobb részben úgy a mint évtizedek előtt állott, a baloldalon a haladó, a fejlődő, a városias Csillagutczát" - írta a szemtanú.46 A jobb oldalon falusi deszkakerítések, a bal oldalon különböző üzletek képezték az utcafrontot, s a járda is itt húzódott. A két oldal között kövesutat épített a megye. Nem volt ilyen azonban a nagyállomáshoz vezető főutcán, pedig ez fontos lett volna, hiszen ezt a vasúti megállót létesítésekor jóval a település lakott részén kívül helyezték el, így oda kikövezett út nem vezetett. Joggal írták, hogy „minden városban, községben annak az útvonalnak a járdája szokott legjobb karban tartatni, mely a vasútállomásról vezet a városba. Természetes tehát, hogy Kisvárdán, ahol minden fordítva van, a vasúthoz vezető útnak egyáltalán nincsen járdája, úgy hogy a gyalogközlekedés az esztendő nagyobb részében majdnem kizárt dolog. "47 Akinek anyagi lehetősége engedte, konflison utazva tette meg ezt a távolságot. Ha másfajta rangsort állítunk fel az utcákat illetően, akkor sem jobb a helyzet: „Más községekben legalább azok az útvonalak, melyek valamely megyei vagy országút átkelési szakaszaiból állanak, rendesek és jókarban lévők. Nálunk még ezek az utcák sem megfelelőek, mert a kétségtelenül nagy forgalom a kövesutat is annyira megrongálta, hogy csupa gödör, kiálló kövek, erős és sűrű kottyanok teszik kellemetlenné, sőt veszedelmessé a rajtuk való közlekedést."48 46 V..- Körutazás a városban I. KL, 1890. 6. sz. 1. 47 Helyi politika VI. SZÚ, 1913.31.sz. 1. 48 Helyi politika VI. SZÚ, 1913. 31. sz. 1. 339
