Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)

Várostörténet - Néző István: Városias falu vagy falusias város? A városi injrastruktúra kialakulásának kezdetei Kisvárdán a 19. század utolsó harmadától a 20. század elejéig

Városias falu vagy falusias város?

A Kossuth Lajos utca a századforduló tájékán

A település közigazgatási területéből egyre nagyobb részt foglaltak el az újonnan létrejövő utcák, házsorok. A természetes szaporodás és a beköltözés folytán gyarapodó lakosságot a közigazgatás és államigazgatás kívánalmai és szempontjai szerint nyilván kellett tartani. Ez nem ment könnyen állandó lakcím nélkül. Ez utóbbihoz mindenki által elfogadott, vagyis hivatalos közterületi elnevezésekre volt szükség. 1899 végén a helyi vezetés ezzel a problémával is foglalkozott, amikor a névtelen, vagy „rossznevű'' utcákat „megkeresztelte". „A már elfogadott tervezet szerint a mi 34 utczánk közül 19-et kellett névvel ellátni, öt más nevet kapott, és tíz utca megmaradt a régi név mellett."*3 A főtértől a görög katolikus templomig terjedő főutca megmaradt Szent Lászlónak, miként a görög katolikus templomtól a római katolikus temetőig vezető utca Temető utcának. Az említett templomtól a kórházig vezető út Vasút utca, a Reizman-féle fatelep utáni út a Homok utca, a vágóhíd felé vezető út a Vágóhíd utca nevet kapta. Az Ajak felé vezető és a dohánybeváltó hivatalig terjedő úton épült új házsor Ajaki utca, a kórház háta mögött levő sor Kórház utca lett. A Csillag utca megtartotta nevét.43 43 44 A Csillag utca végétől a hármas útig futó utca Malom utca, a jobbra eső utca a Mester utca nevet kapta. Ebből nyílt a Tompos utca,

43 Ami utcáink. KL, 1899. 45. sz. 2.

44 Korábban Serház utcának hívták.

337