Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)
Várostörténet - Néző István: Városias falu vagy falusias város? A városi injrastruktúra kialakulásának kezdetei Kisvárdán a 19. század utolsó harmadától a 20. század elejéig
Néző István A kövezet nélküli Szent László utca a 19. század végén mindkét oldala, az Erzsébet utca déli oldala és az északi oldal egy része, a Bessenyei egy szakaszának mindkét oldala, a Vár utca keleti oldala a Major utcáig, a nyugati oldala a legutolsó beépített telekig, a Zrínyi utca két része, a Rákóczi utca keleti része a Homok utcáig, a nyugati része a kórházig. Aszfaltozták még a bérkocsi állomás területét, a vasúti hozzájáruló út északi oldalát. Bazalt-terracit kövezetei kapott a Somogyi Rezső utca mindkét oldala, Cyk- lops-burkolattal fedték a Flórián teret és a Szent László utca északi részén lévő teret, azaz a mai görög katolikus templom előtti területet. A kiadásokhoz a telektulajdonosok különböző mértékben járultak hozzá, attól függően, hogy mely utcában laktak.41 A felsorolásból kitűnik, hogy a belterületen, azaz a frekventált, forgalmas helyen lévő utcák mindkét oldala részesült abban a kiváltságban, hogy járdát kapjon. Minél külsőbb részen volt az utca, ez a „jog" úgy csökkent, s mire a település széleire ért, már el is fogyott. Ilyen volt például a fapallóval ellátott Temető utca, melyről azt írták, hogy „olyan ér a város testében, melyet folyton gyó- gyítgatni kell. És hordassék bár össze - az út elején terjedő - sártengerbe akármennyi rőzseadag és homoktapasz, ott mindig elernyedve marad a föld, nem fog sarán a város orvossága. "42 41 Meglesznek az aszfalt gyalogjárók. FSZH, 1914. 14. sz. 3. 42 V.: Körutazás a városban III. KL, 1890. 14. sz. 1. A nevezett utca a Szent László utcából ágazott ki. 336
