Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)

Várostörténet - Néző István: Városias falu vagy falusias város? A városi injrastruktúra kialakulásának kezdetei Kisvárdán a 19. század utolsó harmadától a 20. század elejéig

Városias falu vagy falusias város?

a Dögéi, továbbá a Vak és a Fürdő utca kikövezése szerepelt a meghirdetett munkák között. A Dögéi utca - két oldalán a vízelvezető csatornával - 610 négyszögölnyi területet jelentett. A Vak utca a Malomköz utca végéig összesen 348 négyszögöl kiterjedésben, a Galambos Menyhért mérnök által 1889 májusában készített terv szerinti került kivitelezésre. Ugyanitt egy kőhíd tölgyfadeszkával és a vízelvezető árok oldalfalazása is a munkálatok közt szerepelt. A Fürdő utca járdája szentesi kockakövekből 155 négyszögöl felületen volt tervbe véve. Az ajánlatokat június 28-ig lehetett megtenni.36 Az árlejtésre Führer Zsigmond Nyíregyházáról, Lax Gyula Miskolcról, Kovács P. Pál és Sümeghy István jelentkeztek. A döntéshozók Führer és Kovács ajánlatát nem fogadták el, Lax kikötötte, hogy csak akkor végzi el a munkát, ha a község által már megrendelt 10 kocsi szalánci követ visszamondják, ebben az esetben az általa beszerzendő királyházi kőből négyszögölenként 6 forint 40 krajcárért, tokaji kőből pedig 7 forint 20 krajcárért, és a járdát 9 forintért kivitelezi. Úgy látszik, hogy a vállalkozó nem csupán a kövezési munkán akart nyerni, hanem az alapanyag szállításán, beszerzésén is. Sümeghy a járdát négyszögölenként 8 forint 75 krajcárért vállalta. Ezek az ajánlatok az előirányzott összeget jóval felülmúlták, így a bizottság a döntést a képviselő-testület elé vitte.37

Az utca kövezése haladást jelentett, de az őszre elkészült munkával nem mindenki volt elégedett: „örvendetes dolog, hogy az európai Kisvár da határát az adóhivataltól - a járda utján haladva - kitehetjük egész a vásártérig, csakhogy a civilisátióba bekebelezett ezen uj tartomány ezután sem menekül a kívánt mértékben az ázsiai sártól. Olyan alacsony színvonalra lett a járda lerakva, hogy az utcza sara akadály nélkül terpeszkedhetik a mélyen fekvő gyalogjárón. "38

A járdák kiépítése és az utcák kövezése később is folytatódott. 1894-ben például az ún. Hármasút és környéke útépítésére hirdettek versenytárgyalást.39 1907-ben arról hoztak határozatot, hogy a Rákóczi utca mindkét oldalán terméskő szegélyekkel, 1685 m2 szénsalakjárda, terméskőből építendő 49,5 m2 kapubejárók, és 62 m2 út átjárók 2146 koronán belüli összegért épüljenek.40

A világháború kitörése előtt, 1914. március 27-én fogadtak el egy nagyobb szabású felújítási munkát, amelynek révén aszfaltburkolatot kapott a Kossuth, a Petőfi, a Flunyadi, a Posta, a Szent László, a Deák Ferenc és a Vörösmarty utcák

36 Árlejtési hirdetmény. KL, 1890. 25. sz. 4.

37 Árlejtés a járdára. KL, 1890. 26. sz. 2.

38 A Fürdőutcza járdájának elkészítése. KL, 1890.44. sz. 2.

39 Útépítési árlejtések. KL, 1894. 37. sz. 2-3.

40 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár (a továbbiakban SZSZBML), V. B. 146. Kisvárda nagyközség iratai, 1837-1949. (a továbbiakban V. B. 146.) 1907. évi képviselő-testületi jkv. 416/1907. Kgy. sz.

335