Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)
Várostörténet - Néző István: Városias falu vagy falusias város? A városi injrastruktúra kialakulásának kezdetei Kisvárdán a 19. század utolsó harmadától a 20. század elejéig
Városias falu vagy falusias város? teljesíteniük kellett volna, már minden házhelyre volt vevő."22 Ebből is kitűnik, hogy a városkép alakításába a település vezetőinek döntései mellett az egyéni érdek, a vállalkozói szellem is közrejátszott. A mocsárvilág megszüntetését és a belvizek levezetését követően Kisvárda rohamos terjeszkedésnek indult, s ezzel párhuzamosan lakossága nőtt. A század közepén meghaladta a háromezer főt, 1870-ben 4703, 1880-ban 5006 fő volt, 1890-ben már 6458 embert számláltak össze, a századfordulóra ez 8257- re emelkedett, 1910-ben pedig 10 019-en lakták Kisvárdát. A hatvan esztendő alatt megháromszorozódott lakosságnak további új házhelyekre volt szüksége. 1891. december 7-én fogalmazták meg azt a hirdetést, amelyben a kisvárdai közbirtokosság tudatta, hogy a régi vásártér területét 93 házhelyre elosztotta, és abból 86 házhelyet december 27-én és az azt követő napokon nyilvános árverésen el fog adni.23 A község az 1904. április 8-án tartott képviselő-testületi ülésen elhatározta, hogy a Szent László utcát a Tompos és a Mester utcával egy új utca nyitásával összeköti. Az út a Kastaly Ferenc és Reizmann Hermann tulajdonát képező főutcai házak között lévő telken vezetett át.24 Az utca a Posta utca nevet kapta, mivel a Szent László utcával érintkező sarkán állt a postahivatal. Az utcát hamarosan beépítették, kikövezték, annak ellenére, hogy az államépítészeti hatóság hivatalosan az utcanyitást nem engedélyezte, mert nagyon keskenynek találta az ottani forgalomhoz képest, megállapítva, hogy a Szent László utcai bejáratánál két kocsi nem fér el.25 A szélesítéshez területeket kellett kisajátítani, ez viszont a községet verte volna kiadásba, ezért a képviselő-testület úgy döntött, hogy mivel annak idején az utca megnyitását az utca lakosai kérték, azzal, hogy ingyen adnak területet, próbálják meg ezt az ígérvényt „behajtani" a lakosokon.26 Az 1910-es népszámlálás kapcsán jegyezték meg, hogy az előző összeírás óta épült ki az Alsó- és Felsőmunkás utca, az Ajaki út nagyobb része, az Orgován telep, a Hajnal utca északi része, az Iskola utca, a Somogyi Rezső utca. A község belterületén lévő üres telkek legtöbbje is olyan gazdára talált, akik házakat emeltek azokon, így a „lakóházak számánál 39,3%-os emelkedés mutatkozik."27 22 V: Körutazás a városban Ii. AX, 1890. 10. sz. 2. 23 Hirdetés. AX, 1891. 50. sz. 3. 24 Új utca. AX, 1904. 15. sz. 2. 25 A posta utcáról. AX, 1907. 45. sz. 3. 26 Képviselőtestületi közgyűlés. KL, 1907. 22. sz. 3. 27 Népszámlálás. Felsőszabolcsi Hírlap (a továbbiakban FSZH), 1911.3. sz. 1. 333
