Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)
Várostörténet - Néző István: Városias falu vagy falusias város? A városi injrastruktúra kialakulásának kezdetei Kisvárdán a 19. század utolsó harmadától a 20. század elejéig
NÉZŐ ISTVÁN Városias falu vagy falusias város? A városi infrastruktúra kialakulásának kezdetei Kisvárdán a 19. század utolsó harmadától a 20. század elejéig1 „Ez a sáros város Vár da, Rongyos mint az ócska zárda, Gazos, bűzös mint a csárda."2 3 Kisvárda 1421-től már mezővárosi ranggal bírt, de az 1871. évi, a községek rendezéséről szóló XVIII. te. után a település vezetői nem vállalták a rendezett tanácsú városi címmel járó kiadásokat, inkább elfogadták az „olcsóbb" nagyközségi státuszt. 1881-ben a Nyírvidék levelezője azt adta tudtul, hogy „városunk, mint nagyközség, egy 18 oldalra terjedő füzetben adta ki szabályrendeleteit."3 Ez a látszólagos visszalépés pontosan akkor történt, amikor Magyarországon az urbanizáció - mindkét értelmében - gyors fejlődést vett. Ebbe a fősodorba illeszkedik Kisvárda újabb városiasodása is, noha éppen ekkortól hivatalosan már nem város, hanem rendezett tanácsú nagyközség. Az urbanizációnak többféle mutatója, jellemzője van, ezek közül dolgozatomban a helyi infrastruktúrával kívánok foglalkozni.4 A lakóterület növelése Kisvárda fejlődését, a város terjeszkedését meghatározta, hogy a Rétköz mocsarai közé szorítva feküdt. A kisvárdai állóvizeket ugyan 1848 előtt a megye kanálisok segítségével levezette a vár alatti lapályra, azaz a település lakott részéről, a központtól távolabb eső helyre, de ott a posvány, a mocsár évente utánpótlást kapott a Tiszából. A határ és belterület ezt követően sem volt mentes a kisebb-nagyobb állóvizektől. Az 1850-es években 1675 hektár (az összterület 36,9%-a) volt nádas, és 12 hektár a vízzel borított terület. Az ármentesítés 1 A dolgozat a 2010. évi helytörténeti pályázatunkon első helyezést nyert. 2 z. y: Nyírfalombok. Szabolcs (a továbbiakban SZ), 1873. 25. sz. 2. 3 Julius: Vidéki levelezés. Nyírvidék (a továbbiakban NYV), 1881. 19. sz. 2. 4 Ez a fogalom szőkébben és tágabban is értelmezhető, én ez utóbbit választottam, mert nem tartottam elegendőnek a városias fejlődés bemutatásához a közművekre, szolgáltatásokra, utakra, utcákra történő koncentrálást, ugyanakkor nem térek ki azokra a gazdasági tényezőkre (pl. iparvállalatok, pénzintézetek, kereskedelem, vendéglátás, stb.), amelyek szintén a városias jellegű munkamegosztást mutatták. Az „infrastruktúrának” vannak olyan összetevői, amelyek Kisvárdán már korábban létrejöttek, ez esetben a továbbfejlődést mutatom be, és léteznek olyan alkotórészei is, amelyek éppen a dualista korban alakulnak ki, s majd évtizedekkel később fejlődnek tovább. 325