Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)

Várostörténet - Néző István: Városias falu vagy falusias város? A városi injrastruktúra kialakulásának kezdetei Kisvárdán a 19. század utolsó harmadától a 20. század elejéig

Néző István

után, 1883-ra ez a mutató 133 hektárra, 3,7%-ra csökkent.5 6 A visszahódított területet főként rétként hasznosították. A lakosság és a hatóság egy ideig karbantartotta a vízelvezető árkokat, de miután száraz időszak következett, a Tompos vize kiszáradt, helyén kutat is lehetett ásni, az elvezető árkok karbantartásával nem törődtek. Aztán néhány esztendő múlva újra előjött a talajvíz, mely sok kárt tett a Serház utca déli, Tompos utca nyugati részén és a Kákás-tótól keletre eső terület lakásaiban, a házak pincéit megrongálta, a tó partjára épített kalyibákat eláztatta, eldöntötte. Ezek az alacsonyabb részek víz alá kerültek a nagy esőzések és a tavaszi hóolvadás alkalmával is. Egy Nyíregyházáról Kisvárdára érkezett újságíró 1873-ban ekként rögzítette a korabeli állapotokat: „az a képzel- hetetlen sártömeg, mely elnyeléssel fenyeget járművet és állatot (tán még a bivalyt is), ha ingoványszerű utczáin végighabuczkolni kénytelen..., azok a terjedelmes pocsolyák, melyekben nyáron át folytonosan fürödhetik az ifjú nemzedék s serenadokat adnak a kormos halak [békák], azok a düledező, vedlett fedelű, félreficsorított kéményű épületek, melyeknek rondaságát még jobban kiemeli nehány díszes lakház, az a kívül-belül hámlado- zó szilárdsággal teljességgel nem dicsekedhető nagy-vendéglő... a hiány közkutakban és

5 A tanulmányban közölt képeslapok a kisvárdai Városi Könyvtár tulajdonában vannak.

6 RÉF1 OSZKÓ Magdolna: Gazdálkodás a Rétközben a XVIII-XIX. században. Nyíregyháza, 1997. 11. sz. mell.

326

A városházának nevezett községháza5