Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)

Várostörténet - Szemák-Neubauer Mária: Urbanizációs folyamatok Munkácson a 19. század végén és a 20. század elején

SZEMÁK-NEUBAUER MÁRIA

Urbanizációs folyamatok Munkácson a 19. század végén és a 20. század elején1

A város kultúrkorszaka, korszerű fejlődésének virágkora az 1880-as évek második fele és 1914 közé tehető. A városfejlődés Munkács esetében komplex város- rendezési tervek nélkül zajlott. A városi tanács egy-egy ülésen hozott döntést olyan kérdésekben, mint a közművesítés, a vízvezeték-rendszer kiépítése, a város egyes területeinek felhasználása, valamint utcák kialakítása, de ezek a döntések sohasem vonatkoztak Munkács teljes területére, hanem csupán a város bizonyos részeit érintették.

A 19. század végén Munkács területe megközelítőleg 7000 ha volt.2 Lakosainak száma az 1880-as népszámláláson összeírt 9644-ről 1910-ben 17 275-re növekedett. Beépítettség tekintetében az 1870-es évektől lakóházainak száma meghaladta a kilencszázat. Amint azt a helyi sajtó is kiemelte, „a lázas építkezés, mely rövid idő alatt városunk házszámát megkétszerezte,"31910-ben már 2024 lakóházat eredményezett. A városban ekkor létező összes 2074 épület közül 1968 volt magán, 15 egyházi és iskolai, 23 városi, 6 részvénytársulati és szövetkezeti, 9 állami vagy katonai, és 3 egyesületi tulajdonban. Összevetve az ugyancsak polgárosodó Beregszásszal, lakóházak esetében 532-vel előzte meg a megye- székhelyet.

A lakóházak építőanyaga alapján mindkét város esetében a kő- vagy tégla alapú vályogházak alkották a települések épületállományának döntő többségét. 1910-ben Munkácson 1033, míg Beregszászon 892 volt a számuk. A zsindelytetős házak aránya is nőtt a nádfedelesekkel szemben. Munkácson 1122, Beregszászon 857 volt belőlük.

A fellendült építési kedv ellenére 1910-ben Munkács belterületét többnyire földszintes épületállomány jellemezte. A városban összesen 1944 ilyen típusú lakóház volt, ugyanakkor a megyeszékhelyen mindössze 1458. Munkácson 80 egyemeletes lakóház állt, míg Beregszászban csak 28.4 Az emeletes bérházak építése azonban több okból is háttérbe szorult. Egyrészt a helyi vállalkozók nem rendelkeztek kellő tőkével, másrészt „a helyi viszonyok mellett az emeletes épületek, a földszinti házakhoz mérten egyáltalában ki nem fizetődnek, s így nagyobb szabású,

1 A 17. Szabolcs-szatmár-beregi Nemzetközi Levéltári Napokon Nyíregyházán, 2010. szeptember 23-án elhangzott előadás szerkesztett változata.

2 Munkács, 1904. 1. sz. 3.

3 Munkács, 1905. 29. sz. 1.

4 Magyar Országos Levéltár, XXXII. 23/h. Központi Statisztikai Hivatal, 1910. 654. doboz, VI. tábla.

307