Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)

Várostörténet - Szemák-Neubauer Mária: Urbanizációs folyamatok Munkácson a 19. század végén és a 20. század elején

Szemák-Neubauer Mária

több lakrészt magába foglaló építkezésekre szükség nincsen." Ugyanakkor az sem volt elhanyagolható szempont, hogy „a bérlőkkel nem mindenki szeret bajlódni." A vélemények többsége megegyezett abban, hogy „a szép földszintes házak éppúgy díszére szolgálnak a városnak, mint az emeletesek, sőt kényelmi szempontból a földszinteseknek előnye is van. "5 Az előnyös városkép kialakítása céljából a városi tanács építési szabályrendeletben kívánta rögzíteni, hogy a főbb utcákban csak emeletes házak épüljenek.6 A rendelkezés nem került ugyan be a szabályrendeletbe, de 1910 és 1915 között ezeknek az utcáknak a földszinti lakóházait új kétszintes épületegyüttes váltotta fel.7

Átfogó városrendezési törekvések hiányában a város belső területét szabálytalan úthálózat jellemezte. „A házak építése, telkek, udvarok s kertek bekerítése minden rendszer nélkül történt, így minden tervezés nélkül keletkeztek az utcák is."8 A munkácsi utcahálózat gerincét a 19. század végéig a Piac utca alkotta. Belőle ágazott el az a megközelítőleg 20 utca, amely az 1890-es évekig a város térszerkezetét jelentette. A millennium indított el újabb utcanyitási hullámot Munkácson. Ekkor keletkezett a Hunyadi, a Thököly és az Erzsébet utca, valamint a városközpontot a vasúti pályaudvarral összekötő Sugár út. Ez utóbbi megnyitása bizonyítja a korszerű városrendezés igényét.

5 Kárpátaljai Állami Levéltár (a továbbiakban KÁL), F. 1552. Munkács város polgármesterének iratai, 1860— 1919. (a továbbiakban F. 1552.) op. 1. od. zb. 2215. (1902)

6 Uo.

7 BARANYI András: Munkács. Ahogy nagyszüleink látták. Budapest-Munkács, 2006. 50-51.

8 LEHOCZKY Tivadar: Munkács város uj Monográfiája, II. (1907., reprint) Ungvár, 1998. (továbbiakban LEHOCZKY, 1998.) 89.

308