Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)
Várostörténet - Csatáry György: A 19. század végi, 20. század eleji Beregszász történelmi épületei
Csatáry György Beregszászban viszonylag korán elkezdődött a református hit terjedése. 1548- tól van anyaegyház. 1552-ben a római nagytemplom a reformátusok kezére került.14 Az első zsinatot 1552 első felében, a másodikat ugyanezen év december 1-jén tartották.15 1689-ig a katolikus egyház templomát használták a reformátusok, de az ellenreformáció eredményeképpen az újra a katolikusoké lett. A Rákóczi-szabadságharc idején az 1704. évi úrbér szerint a városi Csiga nevű malom jövedelmének V* részét a református pap és az iskola kapta. 1711 után ezt a jövedelmet a Szepesi Kamara átadta a katolikusoknak. Az egyházközség anyakönyveit 1736-tól kezdte vezetni Bagaméri Sámuel lelkész. 1750-ben kaptak engedélyt a helytartótanácstól harangöntésre és -használatra. Ekkortájt az egykori ferences rendiek telkén 1715-ben fából készült imaházuk is olyan rossz állapotban volt már, hogy átépítési engedélyt kértek a megyei hatóságoktól. 1775. szeptember 7-én kapták azt meg azzal a feltétellel, hogy tornyot is építenek az imaházhoz. Az építkezés 1780-ban ért véget.16 A klasszicista stílusú templomuk 1813-ban épült fel.17 A templomhajó téglalap alakú, kétoldalt falpillérekkel tagolt, mindkét végén oszlop alátámasztá- sú karzattal. Belső terét fiókos dongaboltozat fedi. A hossztengelyével a főtérre merőleges elhelyezésű templom jelenlegi formájában késő barokk. Bejáratánál a hívek emléktáblát állítottak Szutor Jenő lelkésznek, akit 1919 végén Nagylónyáról hívtak meg a gyülekezetbe. A templom 24 regiszteres, két ma- nuálos orgonájának diszpozícióját Ricsey György orgonaművész, a református templom tiszteletbeli orgonistája tervezte, és 1925-ben a cseh Rieger orgonagyár építette meg. A templom két karzattal 1100 férőhelyes, gazdag úrasztali felszerelési tárgyakban, térítőkben és más templomi kézimunkákban gazdag. A szakirodalom négy régebbi ötvösmunkát említ az 1638-1850 közötti időkből.18 14 A városban működő férfikolostorok szerzetesei biztosították az új hithez a lelkipásztorokat is. A két legismertebb hittérítő Kálmáncsehi Sánta Márton és a beregszászi Radán Balázs volt. Lásd MOLNÁR Ambrus: „Országunkból ki-üztek, nyomorultakká tettek.” Beregszász a XVI. század másidik felében. Hatodik Síp, 1997. Ősz 28-29. 15 Itt részt vettek a térség reformátorai, úgymint Pelbárt, a beregszászi iskolaigazgató. A korabeli beregszászi reformátorok közül még megemlíthető Bácsi Kelemen és Batizi Mihály. 16 Az egyházközség történetét a Beregszászban 1744-1787 között lelkészkedett Kondor Boldizsár foglalta ösz- sze. 17 Az egykori Beregi Református Egyházmegye templomai határon innen és túl. Szerk. KÉSZ Géza, KÉSZ Piroska, HÁJAS István. Beregszász-Vásárosnamény, 2010. 16-18. 18 Lásd Magyar Református Egyházak Javainak Tára. Szerk. TENKE Sándor. Budapest, 2000. 106-107. 298
