Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)

Várostörténet - Csatáry György: A 19. század végi, 20. század eleji Beregszász történelmi épületei

A 19. század végi, 20. század eleji Beregszász történelmi épületei

Az egyházközség 1887-ig felekezeti iskolát tartott fenn.

Az első világháború idején a két kis harangot elvitték a toronyból ágyúöntés céljaira, a nyolc és fél mázsás legnagyobb azonban maradt.19 20

Az egykori Bethlen-Rákóczi-kastély19 20

Beregszász legrégebbi világi épülete a római katolikus templommal szemben álló, ma grófudvarnak nevezett épület. Az egyszerűnek tűnő házat Bethlen Gábor erdélyi fejedelem utasítására építették. Az épület keleti homlokzatának falába Bethlen Gábor halálának évszámát, az 1629-et vésték.21 Későbbi tulajdonosai I. Rákóczi György és II. Rákóczi Ferenc voltak. Az 1686. évi Thököly-sza- badságharc idején leégett. Valószínűleg II. Rákóczi Ferenc állítatta helyre. A Rákóczi-szabadságharc után 1726-ban lett az épület a Schönborn grófoké, akik 1857-ben klasszicista stílusban átalakították. Ekkor építették déli homlokzatának közepe elé a hatoszlopos, timpanonos portikuszt. A földszintes, pincével ellátott, nyújtott téglalap alakú épület déli oldalának két végén egy-egy szimmetrikusan rövid szárny helyezkedik el. Az északi egyszerű homlokzatot kis timpanonokkal zárt lizénák, a falból kissé kiemelkedő pillérszerű sávok

19 A legközelebbi tűzesetkor, 1918. május 2-án, amikor leégett a torony a templombelsővel együtt, a nagyharang lezuhant és eltört.

20 Ma a Beregvidéki Múzeumnak ad helyet. Csatáry György fotója, 2011. aug. 4.

21 Bethlen Gábor erdélyi fejedelem domborműves emléktábláját 1997-ben a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség szervezésében magyarországi és helyi közéleti személyiségek jelenlétében avatták fel. A történelmi épület falán található ezen kívül II. Rákóczi Ferenc és Mikes Kelemen domborműves emléktáblája.

299