Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)
Várostörténet - Galambos Sándor: „Csak az önállóság, a szabadság hiányzik…" Nyíregyháza küzdelme a törvényhatósági jogért
Galambos Sándor így pihen a mi kérvényünk is 1907 óta. Nagyon nehéz volt ez a 10 évi várakozás városunkra, mely a vármegyéből régen kinőtt, és amely a vármegye gyámkodása alatt tovább nem maradhat. A vármegyék egész közigazgatási berendezése, egész szelleme teljesen más, mint egy modern, fejlődő, önálló vagyonnal, saját költségvetéssel dolgozó, haladó, nagyra hivatott és nagyra törekvő városé. Valóságos nyűg az ilyen városon a vármegyei felügyelet a maga formaságaival, évenként ritkán tartott közgyűléseivel, maradi szellemével, pusztán a mindennapi köz- igazgatási dolgokkal foglalkozó formaságaival. A fejlődő városokban lüktető gazdasági, szellemi, kulturális élet réges-régen túlnőtt a vármegyei kereteken. Nyíregyháza város Magyarországnak azon istenáldotta városai közé tartozik, amelyek fejlődése arányaiban messze megelőzik az országnak összes városait. Az 1907-ben benyújtott kérvényünkhöz mellékelt kimutatásban felsorolt adatok immár régen messze túlhaladottak, s még tovább volnánk, ha városunk fejlődését a vármegyei gyámkodás nem akadályozná, nem lankasztaná. A lakosság száma az 1900-iki népszámláláskor talált 33 088-ról 38196-ra emelkedett az 1910-iki népszámlálás idejére. Az 1910-iki népszámlálás óta már bizonyára elérte a 43 000-et. Ha összehasonlítjuk városunk lakosságát - Budapestet nem számítva - a 26 törvény- hatósági várossal, azt találjuk, hogy csak 14 olyan törvényhatósági joggal felruházott város van az országban, amely népesebb, 11 van olyan, amely kisebb, sőt sokkal kisebb. Vagyoni tekintetben is sokkal előbb állunk, mint az önálló törvényhatósági joggal bíró városok legtöbbje. Az 1907-iki kérvényünk beadásakor cselekvő vagyona a városnak 9 500 000 korona, szenvedő vagyona 4 500 000 korona volt, s így tiszta vagyona ötmillió korona. Az 1916. év végére cselekvő vagyona 13 000 000 korona koronára, szenvedő vagyona birtokvétel és építkezések által 6 000 000 koronára, tiszta vagyona tehát hétmillió koronára emelkedett. Kulturális téren is óriási haladást tettünk e tíz év alatt. Iskoláink száma megkétszereződött. Mi vagyunk az iskolába járás tekintetében első helyen az országban. Azóta a vallás- és a közoktatásügyi miniszter úr Nyíregyházán egy állami tanítóképző intézetet állított fel. Az 1907. év óta városunk két püspökségnek lett a székhelye. Az egyik a Tisza-vidéki ágostai hitvallású evangélikus püspökségé, a másik az újonnan szervezett hajdúdorogi magyar görög katolikus püspökségé. Két püspökség kevés városban van az országban. Csak Nagyváradon és Temesváron. Kereskedelmünk és iparunk rendkívül fejlett. Közlekedési viszonyaink olyanok, hogy Nyíregyházáról 8 irányban indul ki rendes nyomtávolságú vasútvonal. Állomásunk az országban a forgalom tekintetében a nyolcadik helyen áll. Ezenkívül van egy keskeny vágányú vasutunk, mely a közeli Tisza 290
