Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)
Várostörténet - Galambos Sándor: „Csak az önállóság, a szabadság hiányzik…" Nyíregyháza küzdelme a törvényhatósági jogért
Galambos Sándor De már Nagyméltóságodnak azon időbeni hivatali előde előtt is nyomósabbaknak és alaposabbaknak ismertettek fel azok az érvek, amelyek a város önállósítása mellett felhozattak, azoknál, amelyek a vármegye törvényhatósága részéről felsoroltattak. így történt, és ennek az eredménye lett az, hogy a város kérelme nem utasíttatott el, hanem az 1901. évi 2014/III. számú belügyminiszteri leirat szerint a kérelem a városok rendezéséről előkészítés alatt állott törvényjavaslat tárgyalása alkalmával eldöntendőnek helyeztetett kilátásba. Ezen belügyminiszteri magas leirat után bizalommal várta Nyíregyháza város óhajtásainak teljesedését. Az ezen közben felmerült s az ország közállapotait minden tekintetben lényegesen befolyásoló zavaros politikai viszonyok közepette nem volt s nem is lehetett időszerű ezen, városunkra bárminő nagy fontossággal bíró, de az egész ország közdolgaihoz mérten mégiscsak alábbrendelt jelentőségű kérdés újbóli felszínre hozatala. Most azonban, mikor édes magyar hazánk politikai viszonyai ismét a rendes és nyugodt mederbe terelődtek, elérkezettnek találta városunk közönsége az időt arra, hogy ennek a mi régi vágyunknak újból tárgyalás alá vételét kérelmezzük és immár végleges megoldása iránt folyamodjunk. Mikor ezt tesszük, egy körülményt kívánunk különösen kiemelni és hangsúlyozni. Azt nevezetesen, hogy bennünket ezen mozgalmunkban nem Szabolcs vármegye törvényhatóságától mindenáron való elszakadás vágya vezet és irányít, hanem egyedül és kizárólag saját városunk jól felfogott érdeke. S ha talán ez az érdek ellentétben áll Szabolcs vármegye érdekeivel, azt bár természetesnek találjuk, de viszont Szabolcs vármegye érdekeit saját városunk érdekeinél előbbre valónak nem lehet tekintenünk. Ezek után áttérünk kérelmünk, illetve megismételt kérésünk megokolására. Szükségét látjuk ezen újabb részletes indokolásnak, mert első kérvényünk benyújtása óta immár egy évtized telt el. Azóta sok tekintetben változtak a viszonyok, s ehhez képest változtak az adatok is, amelyek kérelmünket támogatják és mozgalmunk alaposságát csak még jobban megerősítik. II. Nyíregyháza és a törvényhatósági joggal bíró városok összehasonlítása Hogy Nyíregyháza város joggal tarthat igényt a törvényhatósági joggal bíró városok sorába leendő emeltetésre, azt az ide az A) alatt tisztelettel csatolt összehasonlító táblázat adatai is igazolják. Ez az összehasonlító táblázat az 1900. évi népszámlálás eredményei alapján az országos központi statisztikai hivatal által közkézre bocsátott adatokból állíttatott össze. Ebben az összehasonlító táblázatban az egészen más elbírálás alá tartozó Budapest székesfőváros és Fiume kivételével a többi huszonnégy törvényhatósági joggal bíró városra vonatkozó adatok állíttatnak szembe a Nyíregyháza rendezett tanácsú városra vonatkozó adatokkal. Kitűnik ezekből az adatokból mindenekelőtt az, hogy Nyíregyháza város 46 593 ka- tasztrális holdnyi határát az óriási határú Debrecen, Hódmezővásárhely, Kecskemét, 276
