Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)

Várostörténet - Galambos Sándor: „Csak az önállóság, a szabadság hiányzik…" Nyíregyháza küzdelme a törvényhatósági jogért

Galambos Sándor és Mező András szerkesztésében.8 2010 végén hagyta el a nyomdát Németh Pé­ter szerkesztésében a legújabb összefoglalás.9 Szohor Pál 1924-ben, az örökváltság 100. évfordulójára készített munkájá­ban semmiféle kétséget nem hagy afelől, hogy a nyíregyháziak „önerejükből megfutják a legszebb pályaívet, melyet magyar városnak kijelölhetett a polgári erény. Politikai önmérséklet, felekezeti béke, egyetértés a társadalmi osztályok között: ez töltöt­te meg a nyíregyházi polgár tarsolyát... "10 Az 1929-ben megjelent monográfiában Háger Lászlónak is a lelkesültség ve­zette a tollát: „A tirpákok áldozatkészsége, elöljáróik tisztelete, a higgadt, bölcs, számí­tó vezetéssel párosulva szülték Nyíregyházát, a parkok városát. 175 év alatt egy ezredév munkáját végezte el a város."11 Minden esemény, minden új épület, aszfaltozás a városiak diadala. Nyíregyháza folyamatosan és dinamikusan fejlődik. E két vá­rostörténeti munka nem szakaszolta a település újabb kori történetét. Az 1931-es monográfiában Mérey Ferenc már konkrétan a dualizmus idejé­ről írja azt, hogy „.. .legszembetűnőbb vonása a város fejlődésével járó új invesztíciók sorozata és az új hivatalokkal beköltöző értelmiség rohamosan növekvő száma (, de egy­re csökkenő életnívója)."12 Az 1987. évi várostörténetben Takács Péter az előzőektől jelentősen eltérő álláspontot képviselt. Szerinte a dualizmus korában Nyíregyháza az urbanizá- lódás vonatkozásában alatta maradt versenytársainak,13 fejlődésében megre­kedt. A döntően agrártársadalommal rendelkező város csendes. A középréte­gekkel, a hivatalnokokkal kapcsolatban pedig ezt írja: „Emelkedés, az országos kulturális és társadalmi törekvésekkel való szinkronban maradás helyett eluralkodik hát a provincializmus. "14 Habár klasszikus értelemben nem tekinthetők városmonográfiának, három jelentős művet mindenképpen meg kell még említeni, mivel van fontos mon­dandójuk a város múltjáról. Hársfalvi Péter 1982-ben megjelent értekezésében15 Nyíregyháza 19. századi fejlődését igen jelentősnek tartja, de nem példa nélkü­linek, hiszen a Dunántúlon (Szombathely, Kaposvár), sőt a megyében is voltak városok (Kisvárda, Nyírbátor), amelyeknek a népességnövekedése arányaiban 8 Nyíregyháza története. Szerk. CSERVENYÁK László és MEZŐ András. Nyíregyháza, 1987. (a továbbiakban CSERVENYÁK-MEZŐ, 1987.) 131. 9 Nyíregyháza története, I.A 13. századtól a román megszállásig (1919). Szerk. NÉMETH Péter. Nyíregyháza, 2010. A dualizmussal foglalkozó rendkívül adatgazdag és nagy terjedelmű részt Bene János írta, átfogó, som­más értékelésre azonban nemigen vállalkozott. 10 SZOHOR, 1924.270. " HÁGER, 1929. 68. 12 MÉREY Ferenc: Nyíregyháza története. In: HŰNEK, 1931. 34. 13 TAKÁCS Péter: A polgárosodás útján, 1848-1918. In: CSERVENYÁK-MEZŐ, 1987. 132. 14 Uo. 138. 15 HÁRSFALVI Péter: Az önkormányzat Nyíregyházán a XV11I-XIX. században. Budapest, 1982. 154-165. 266

Next

/
Thumbnails
Contents