Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)

Várostörténet - Kujbusné Mecsei Éva: Lépések a városiasodás útján. Nyíregyháza épített környezete a 18–19. században

Lépések a városiasodás útján

A szoboravatás, koszorúzás és a beszédek után „dr. Jósa András megnyitotta a régiség múzeumát", a főispán a könyvtárat, a színházban pedig este díszelőadás volt.59

Nyíregyháza elöljárói Bessenyei mellett Kossuth Lajost tartották arra méltónak, hogy tisztelegjenek előtte, illetve emléket állítsanak neki. Az 1867-ben a város díszpolgárává választott, majd 1888-ban címében megerősített Kossuth- ról 1890-ben emlékalapítványt neveztek el,60 61 valamint Geduly Henrik javaslatára az 1898. április 29-i városi képviselőtestületi díszközgyűlésen elfogadták, hogy az 1848-as események fél évszázados emlékére festessék meg Ferenc József király arcképével együtt Kossuthét is. Születésének 100. évfordulóján pedig az emlékére tartott istentisztelet utáni díszközgyűlésen elhatározták szobrának felállítását.61 62

A Kossuth Lajos téA2

59 BÁNSZKI, 1986. 15.

60 Az alapítványról lásd GALAMBOS Sándor: A Kossuth Lajos emlékalapítvány. Szabolcs-szatmár-beregi Szemle, 1994. 3. sz. 422-430.; Kossuth levelét lásd: http://www.szabarchiv.hu/drupal/sites/default/files/Kossuth_La- jos_levele_1890.pdf

. 2011. márc. 2.

61 A szobor felállításáról részletesen lásd: KUJBUSNÉ MÉCSÉI Éva: Emléket a legnagyobbnak! In: Köszöntjük a 60 éves Fodor Istvánt! Szerk. Katona Csaba. Budapest, 2011.69-76.

62 JAM, Tört. Dók. 67.286.1.

249