Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)

Várostörténet - Kiss András–Kovács Kiss Gyöngy: A virágzó Kolozsvár és egy jómódú polgára a 16–17. század fordulóján

A virágzó Kolozsvár és egy jómódú polgára a 16—17. század fordulóján

csoportosítva feltüntetett vagyontárgyakat és megbecsült értéküket (aranypénzek és -művek, ezüst- és óntárgyak, ötvösmunkák, ékszerek, ruhanemű, berendezési tárgyak, ingatlanok), de például az aranyékszerek felsorolásában egy- egy gyűrű ára felért egy ház árával.20 És ez a gazdagság volt Kolozsvár leghatékonyabb fegyvere a várost ostromlókkal szemben. Ugyanis Kolozsvár fallal, bástyákkal volt ugyan körülvéve, ám a város zsoldoskatonák hiányában hosz- szú ostromnak nem tudott ellenállni, a menekvés mindig az volt, hogy kifizették a rájuk rótt sarcot. A sarc a polgárok aranytallérjaiból, csodálatos arany- és ezüsttárgyaiból telt ki.

Érdekes a hátrahagyott ingatlanok követése is. A kolozsvári árus emberek jobb módú polgárokból földbirtokosokká is válhattak. Például Dávid Ferenc veje, Trauzner Lukács, akit hite miatt Giorgio Basta halálra ítélt, ám kegyelmet ígért neki, amennyiben áttér a katolikus hitre, az életet választotta. Katolikusként tanácsúr és egyik legjobb gazdasági szakembere lett a fejedelemségnek. Vagyonosodása túlterjedt a város határain és Torda vármegyében tekintélyes földbirtokos és tisztségviselő vált belőle.21 Hasonlóképpen Viczei Máté is, Ko- lozs vármegyei földbirtokosként Bős jó részét birtokolta, amit az osztálylevélben 1825 forintra értékeltek. A tordai háza a malomhellyel együtt 1250 forintot ért. Kisebb értékűek voltak a halastavak, mert abban az időben sok volt belőlük. Viczei Máté két halastavát 150 forintra becsülték az osztálybírák. Más jómódú polgártársaihoz hasonlóan Viczei Máté hagyatékának zömét a kolozsvári házában felhalmozott ingóságok és városi ingatlanai tették ki. Háza a Főtér, vagy ahogy akkor nevezték, a Theatrum és a Széna utca szegletén állott, ott, ahol ma a Rhédei-ház. Az osztálylevélben az épületet 3200 forintra becsülték. (Ezekben az években a közepes kolozsvári házak átlagára 250, 300 forint volt.) A házat részletesen leírták, mert a kolozsvári örökösödési „törvény" értelmében nagy része a legkisebb fiút illette, a többi az özvegyet. Az osztály levél részletesen taglalja a palota, azaz a nagyterem, a boltos hely, a pince és a feredőház (fürdőszoba) helyzetét, állapotát. Bethlen Gábor előszeretettel lakott a Viczei-házban, feltehetőleg a „feredőházat"éppen akkor építették, amikor a fejedelem kolozsvári szálláshelyét alakították ki.22 Viczei élete végéig kereskedett, öntudatos polgár volt, mint minden kolozsvári, akik azt vallották, hogy

20 A berendezési tárgyakat, ékszereket, öltözeteket, könyveket illetően lásd JAKÓ Zsigmond: Az otthon és művészete a XVI-XV1I. századi Kolozsváron. Szempontok reneszánszkori művelődésünk kutatásához. In: Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik születésnapjára. Bukarest, 1957. 361-393.; KOVÁCS KISS, 2001.40-59.

21 Vö. BALÁZS Mihály: Trauzner Lukács „megtérése”. In: De la humanism la iluminism. Red. loan Chiorean. Tirgu Mure?, 1994.; 15-22.; DÁNÉ Veronka: „Az őnagysága széki így deliberála”. Torda vármegye fejedelemségkori bírósági gyakorlata. Kolozsvár, 2006. ETF 259.

22 Az ingatlanok részletes adatait illetően lásd KOVÁCS KISS, kézirat.

219