Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)

Rákócziak kora - Henzsel Ágota: Debreczeni Tamás, I. Rákóczi György prefektusának szatmári kötődései

Debreczeni Tamás, I. Rákóczi György prefektusának szatmári kötődései

s Debreczeni az ő környezetéből valónak számított. 1610-ben a szatmári vár élére Dóczy Andrást nevezték ki, aki saját emberét fogadtatta el udvarbírónak a Kamarával.

Debreczeni Tamás szatmári udvarbírói működése saját pénzügyeit tekintve nem mondható sikeresnek, de ennek okai inkább a körülményekben, mint az ő hozzáállásában keresendők. Úgy tűnik, mindent megtett, hogy eredményes munkát végezzen. 1608-ban utasítást adott a tizedszedőknek a hatékonyság növelése céljából, 1609-ben pedig azt javasolta a Kamarának, hogy őt állítsák az egyik harmincadhivatal élére, mert borfelvásárlásra vagy -lekötésre szolgáló hitelekkel növelni tudná a bevételeket. 1610-ben a várban mészárszék felállítására kért engedélyt. A siker érdekében ütközéseket is vállalt: az erdélyi fejedelemséggel határvitába keveredett a bányavidéki erdők miatt; Szatmár és Németi városok polgárait is tiltakozásra késztette, mert hídjavításhoz rendelte őket, miközben az ácsaikat már más munkára elvitte.5

Debreczeni Tamás 1610-ben 40 éves, nős,6 családos ember, szatmári házzal és biztos anyagi háttérrel. Ez utóbbiak az udvarbíróság elnyerésének is feltételei lehettek. Akár benn is lakhatott a várban az udvarbírói házban, amelynek későbbi (1639) leltára szerint7 fő helyisége ötablakos volt, kemencével fűtötték, berendezését asztalok, székek, egy ágy és nyoszolya alkották.

Amikor szatmári udvar bír ói tisztségéből 1610 novemberében végre távozhatott, a Kamara 990 forinttal tartozott neki. Ez óriási összegnek számított, tekintve, hogy udvarbírói éves illetménye 200 forint készpénz, 160 köböl búza, 16 anyadisznó, és 40 bárány volt, amiből meg kellett vendégelnie előkelőbb ügyfeleit, valamint fizetni helyettesét és segítőit.8

Vajon honnan volt Debreczeni Tamásnak ennyi pénze és miért hitelezett a Szepesi Kamarának? A pontos választ nem tudjuk, de későbbi életpályáját ismerve következtethetünk néhány dologra. Feltételezhetjük, hogy magánemberként is megragadta a jövedelemszerzés minden lehetőségét és jelentős pénzösszeget halmozott fel saját kereskedelmi tevékenysége révén.

A tehetséges és ambiciózus férfiú nemcsak pénzzel, hanem ismeretekkel, a mindennapi gyakorlatban jól hasznosítható tudással is rendelkezett. A megyei jegyzőkönyvben Debreczeni Deák Tamásként említik, ami iskolázottságára vall; tanulmányairól, azok esetleges szatmári helyszínéről azonban nincsenek

5 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár, IV. A. 501/a. Szatmár vármegye nemesi közgyűlésének iratai, 1550— 1848 (a továbbiakban SZSZBML, IV. A. 501/a.) Prot. 1. föl. 281. 1609. ápr. 12.; BALOGH István: Regeszták Szatmár vármegyei jegyzőkönyvéből 1593. május 1 - 1616. augusztus 6. Nyíregyháza, 1986.

6 1600-ban házasodott Szatmáron, felesége Tarjányi Margit.

7 BAGOSSY Bertalan: Szatmár-Németi története. In: Szatmár-Németi szabad királyi város. Szerk. Borovszky Samu. Budapest, é. n. 196.

8 BORBÁS, 2001.232.

13