Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)

Rákócziak kora - Henzsel Ágota: Debreczeni Tamás, I. Rákóczi György prefektusának szatmári kötődései

Henzsel Ágota

adataink. A Debreczeni név alapján feltételezhető, hogy családja valaha ebből a városból került Királydarócra.

A Szepesi Kamarának nyújtott kölcsön „áldozata" nem volt hiábavaló és talán egészen önzetlen sem. Kamarai hivatalnok támogatói segítethették hozzá, hogy 1609. július 22-én Bécsben II. Mátyás magyar királytól címeres nemeslevelet kapjon. Az adományt elnyerők Debreczeni Tamás, a felesége, Tarjányi Margit és fivére, Mihály voltak, az armálist 1610. március 24-én Csengerben, Szatmár megye gyűlésén hirdették ki.9 Nemes emberként a társadalmi emelkedés és a vagyonszerzés újabb lehetőségei nyíltak meg előtte. További karrierje szempontjából fontos momentum lehetett az 1610-ben történt szatmári nádorlátogatás. Thurzó György nádor ekkor a Báthori Gábor erdélyi fejedelem elleni fegyveres fellépés előkészítésén fáradozott. Debreczeni Tamással való találkozásának szerepe lehetett abban, hogy az udvarbíró Szatmárból Tokajba került a Thurzó-birtokok prefektusának.

Úgy tűnik, hősünk a feudális nagybirtokok irányításában találta meg a számára leginkább megfelelő feladatot. E területen sikeresebbnek bizonyult, mint egy végvár udvarbírói tisztében. A várkatonák eltartása nagyon költséges volt, szinte törvényszerű, hogy a pénzhiány miatt zavarok támadtak, a zsoldfizetés akadozott. Prefektusként közvetlenebb módon érvényesíthette elgondolásait és újításait, a hivatali ügymenet lassúsága kevésbé állta útját, szervező és rendszerező képességeit jobban ki tudta bontakoztatni.

A szatmári birtokos nemes

Nemesítése után Debreczeni Tamás hamarosan szert tett öt zálogos jobbágytelekre a Szatmár megyei Batizon, majd később is - főleg zálogbirtokokkal - folyamatosan gyarapította vagyonát.10 A szatmári ház és szőlő mellé Tokajban házat és szőlőket, Sárospatakon házat és majorságot szerzett. Nem lehet véletlen, hogy erdélyi tartózkodása idején, az 1620-as években, amikor családjával Gyulafehérvárra költözött, nem erdélyi, hanem szinte kizárólag Szatmár megyei birtokok kerültek a kezére. Ezeket Bethlen Gábortól kapta, aki talán így akart kedvében járni az erdélyi prefektusságtól húzódozó Debreczeninek.

1625-ben Ombod és Amac zálogjogát kapta meg, 1626-ban örökjogon lett az övé Pálfalva, Remete és Vasvári.11 A szatmári várhoz közeli Pálfalván alakította ki megyei birtokainak központját, itt rendezte be udvarházát. Erdélyi megbízatása után, 1630-ban ide költözött, vagy ide tért vissza családja körébe, és 1632

9 DEBRECZENI-DROPPÁN, 2004. 489.; SZSZBML, IV. A. 501/a. Prot. 1. föl. 299.

10 Tucatnyi Szatmár megyei településen volt kisebb-nagyobb birtoka.

11 DEBRECZENI-DROPPÁN, 2004. 462.; Az oklevelek másolatai: KÁL, F. 10. op. 1. od. zb. 958. 1756.

14