Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)
Várostörténet - Bánszki Hajnalka: Nagy Sámuel és Leffler Sámuel, Nyíregyháza történetének korai krónikásai
BÁNSZKI HAJNALKA Nagy Sámuel és Leffler Sámuel, Nyíregyháza történetének korai krónikásai1 Az 1753-ban Nyíregyházára érkező, magukat tótnak valló telepesekkel együtt jöttek lelki-szellemi vezetőik: lelkészük és tanítójuk. A polgárosodás előtt a közösségek életében ez a két tisztség jelentette a kulturális és társadalmi élet legfőbb szervező erejét. A lelkész feladata egyrészt az egyházi teendők ellátása volt, másrészt a templomon kívül is őrködött az erkölcsi normák betartása felett. A közösség legtanultabb tagja volt, ez nagy felelősséget rótt rá. A tanító szerepköre sem korlátozódott csak az iskolára, hiszen rendszeresen segítette a lelkészi teendők végzését is: a Szentírásból olvasott fel, istentiszteleteken és temetéseken kántorizált. Azáltal pedig, hogy huzamosabb ideig a polgárosodásban előbbre járó városokban tanult, hazatérve kezdeményezője lett az olyan változásoknak, amelyek a város fejlődését is előbbre lendítették. Nyíregyházán még a 19. század második felében is megmaradt a tanárok közösségszervező feladata. Az evangélikus főgimnázium tanárait ott találjuk az olyan jelentős kulturális szervezetekben, mint a Polgári Olvasó Egylet vagy a Bessenyei Kör. A város különböző felekezetű, kiváló szaktudású tanárai között többen is fontosnak tartották az oktatáson, nevelésen, a közösség mindennapi életének szervezésén túl a múlt feltárását, megőrzését. Közéjük tartozott Nagy Sámuel evangélikus tanító és Leffler Sámuel gimnáziumi tanár, akik nemcsak koruk kiemelkedő tanáregyéniségei, de Nyíregyháza társadalmi életének aktív szereplői és szeretett városuk krónikásai is voltak. Nagy Sámuel Nagy Sámuelre vonatkozóan több forrás is rendelkezésünkre áll: a legfontosabb az evangélikus egyházközség levéltárában őrzött, általa írt Nyíregyháza városának krónikája az 1753-ik évtől, amelyben ő maga, valamint a levéltárunk őrizetében lévő Nyíregyházi Ágostai Evangélikus Tanító Egyesület jegyzőkönyve, amelyben pedig fia, Nagy Gyula írta meg életrajzát. Nyíregyházán született 1809-ben. Apja helybeli iparos polgár. Anyja a Szilágy vármegyei Benedekfalváról, polgárcsaládból származott. Alsó iskoláit Nyíregyházán végezte, a professzori iskolában Greguss Tamás tanítványa volt. 1 A 2010. május 16-án a levéltár városnapi rendezvényén elhangzott előadás szerkesztett változata. 253
