Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)
Tanulmányok távoli és közeli tájak múltjából - Zádorné Zsoldos Mária: Iskolaügy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a megye megalakulásától a századfordulóig. (1876-1900)
ISKOLAÜGY JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYÉBEN (1876-1900) Az 1867. évi kiegyezést követő tőkés gazdasági és társadalmi fejlődés egyik nagy akadálya a korabeli magyar társadalom iskolázottsági, műveltségi szintjének állapota volt. Akiegyezéskor az ország férfi lakosságának 41%-a, a nőknek csak 25%-a tudott írni, olvasni. A termelés és polgárosodás megkívánta az iskolaügy alapvető rendezését és az oktatás fejlesztését. Az iskolaügy fejlesztését, tartalmát, főbb irányait, tennivalóit két alapvető törvény szabályozta: az alapfokú oktatásra vonatkozó 1868. évi XXXVIII. népiskolai törvénycikk, ül. a velük kapcsolatos tennivalókat meghatározó 1883. évi XXX. törvénycikk. A népiskolai törvény pl. állami felügyelet alá helyezte a népiskolákat, létrehozta a tanfelügyelői szervezetet, elrendelte az állami tanítóképzők felállítását, a tanítói állást képesítéshez kötötte, előírta a kötelező tantárgyakat, kimondta, hogy minden növendék anyanyelvén részesüljön oktatásban, előírta a 6-12 éves, az ismétlő iskolákban 15 éves korig való tankötelezettséget, az igazolatlan hiányzások büntetését, a szorgalmi időszak időtartamát. Meghatározta továbbá az iskolatípusokat (elemi és felsőbb népiskolák, polgári iskolák, tanítóképezdék) és létrehozta az iskolaszéket. 1 A középfokú oktatási intézmények helyzetét szabályozó 1883. évi XXX. tc. meghatározta azok típusait (klasszikus humanista műveltséget fontosnak tartó gimnáziumot, ül. a reáliskolát, amely a mérnökképzés alapjainak elsajátítását biztosította), szervezetét, igazgatását, felügyeletét, a tanárok képesítését, a tanítás rendjét és az érettségi vizsgákat. 2 Az iskolaügy helyzete a 19. század végén 1876-ban három közigazgatási egységből alakult meg Jász-Nagykun-Szolnok vármegye. Területe 867 741 kat. hold, népessége 258 935 fő volt. 50 városból és községből, valamint 41 pusztából állt. Az új vármegyében az oktatási helyzet az országosnál látszólag kedvezőbb volt, hiszen az 1876-1877-es tanévben 143 felekezeti, 17 községi, 5 gimnázium (Jászberény, Mezőtúr, Karcag, Kisújszállás, Szolnok), 2 ipariskola (Szolnok, Mezőtúr) és több nőnevelde (Jászberény, Mezőtúr, Szolnok) működött. 3 1 Magyarország története a dualizmus első negyedszázadában 1848-1890. Főszerk. Kovács Endre. Szerk. KATUS László. Bp., 1979. II. köt. 844.; Magyar Törvénytár (a továbbiakban MT) 1836-1868. évi törvénycikkek. Bp., 1896. 449-^169. 2 MT 1882-1883. évi törvénycikkek. Bp., 265-290. 3 A pusztákat leszámítva 1 helységre 3,34 iskola jutott, amíg az összbirodalmi statisztikákat nézzük itt csak 1,38 iskolajutott egy helységre. A lakosság számát tekintve 13 710 lakosra jutott egy iskola, országos viszonylatban pedig 87 009 főre.