Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok távoli és közeli tájak múltjából - Papp Klára: Egy családi levelezés a Csákyak erdélyi és partiumi szőlőbirtokairól

1791-ben Ramutzai Miklós küldött információkat elődje, Bakó udvarbíró által megkezdett bilaki szőlőtelepítésről:,, ideje sem volt, hogy elvitesse a múlt, hosszú, szép őszön, én felvitettem egyszer idevaló szőlőhegyre és jó módgyával el is plántáltattam, alkalmatosságom és jó idő lévén reá... " A tiszt kezdeményezését a grófnő megerősítette, aki „ tudván azt, hogy excellentiád küküllővári, teremi, czegei^ és keresztúri vennikékkel

5

^ szaporította általam ezen szőlőt, helyesnek láttam ezen kerti szőlőnek ideplántáltatását, melynek plántálásával megdíszesítettem az egész hegyet. Most még sok hiányzik, de idővel jó gazda áztat is mind betöltheti, excellentiád hasznára. Hogy az idevaló bor egy kevéssé savanyú, avval nem kell gondolni, mert egy néhány esztendőtől fogva a jó hegyekben is rosszul érhetett a szőlő, annyival inkább itten. De ha savanyúcska is, látom, lassan csak elkel. Én magam is magam prebendájának^ ezen borból vettem eddig ki, s ha jobb borom nincsen, ebből kell innom, mert különben ha savanyú is, de egésséges. "

61 A szőlőmunkák fontosságát mutatja, hogy Bethlen Miklós levelei szerint - ahogyan korábban a hadakozások is megsínylették a mezőgazdasági munkák idejét - azok a kormányzati munka szüneteit is befolyásolták. 1771 szeptember végén férje azt jelezte előre a grófnőnek, hogy a „ Gubernium 7-dik Octobris talám az szüretre elbomlik, akkor talán én is kimehetek... "

62 A levelezés egyértelműen azt bizonyítja, hogy a borkészítés módjával az urasági tisztek tisztában voltak. 1781 őszén Kozma Ferenc Küküllővárra küldött Teremiből Csáky Katának máslás-bort, amit a seprőre öntött, és kiforrott must után nyertek.

63 A szurdoki pincében (1782) bizonyos jó borokat „leszorított" Kellő Ambrus, hogy azokat könnyen lehessen a grófnő kérésére Almásra szállítani.

64 Küküllővárról Filep Demeter 1763-ban

65 és Arkosi Ferenc 1783-ban kénezett hordóban tartott borokról írt a grófnőnek: „még rettegi tavalyi bor a meglehető, csak az anslog^ erőssen érzik rajta. " A Csáky birtokok majorságaiban ennek a módszernek alkalmazása a modern eljárások ismeretére utal. A parasztok úgy tartották, hogy a „büdöskővel való füstölés" rossz ízűvé teszi a bort és fejfájást okoz. Ugyancsak Árkosi számolt be a szurdokihoz hasonlóan a „conserváltatott" 58 Valószínűleg Cege - Taga, Doboka vm. 59 venyigékkel 60 járandóságának 61 Fond Jósika, No. 661. 295-296. 1791. február 3. 62 Fond Jósika, No. 661. 55. Bethlen Miklós a Kolozs megyei almási birtokra szeretett volna családja után menni, ahol felesége tartózkodott. 63 Fond Jósika, No. 662. 63. 1781. november 4-én kérte erre Csáky Kata. 64 Fond Jósika, No. 661. 182. 1782. november 19. 65 Fond Jósika, No. 661. 34. 1763. március 17-én Küküllővárról küldött levél. Filep szerint a „boroknakjobb részit anschlagra vettük, ami kevés majorsági bor itten vagyon, asztat is ezen holnapnak fodta felé árulásra visszük. " 66 ánslág, anslog (Einschlag) - kénezö rudacska (boroshordó kénezö kénrudacska) SZT I. 344. A hordók kénezése a 18. században is ismert volt, de a 19. században vált gyakorlattá. Lásd OROSZ István: Borospincék télen. História, 27. évf. 2005. 10. sz. 17-19.