Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok távoli és közeli tájak múltjából - Papp Klára: Egy családi levelezés a Csákyak erdélyi és partiumi szőlőbirtokairól

hogy a grófnő is a kor divatját követte ízlésével. Ez az ízlés Apor Péter korától az ürmösbor fogyasztását illetően nem sokat változott, legfeljebb az asszonyok jobban megkedvelték: „mikor annak volt ideje, veres mázatlan fazékban adták az ürmös bort, azután megint hasonló fazékban másféle bort...", amit a férfiak igen kedveltek. Az asszonyok a nekik ezüstpohárban adott italból „alig mártották meg az ajkokat s rendre úgy adták elébb".

42 Bánffy Dénes ugyanis 1772 farsangján „négy butélia ürmös bor"^ küldésével kedveskedett Csáky Katának. Ezt a kedvtelését férje halála után is megtartotta. 1791ben lányának írta, hogy „egy fapalackot küldettem ... [amit] keserű ürmös borral" kéreti megtöltetni 44 A család pontosan ügyeltetett a szőlőben végzendő munkákra. A fiatalabb lánynak, Katának az erdélyi birtokok maradtak a kezén, s a Bethlen birtokok is bővítették lehetőségeit. 1782-ben azonban a lüki és a kohányi szőlők (Bihar vm.) Csáky Kata birtokába kerültek, mert tisztje irtatott a területen, beszámolt a jobbágyok úrbéri kötelezettségéről (80 napszámmal tartoznak), valamint Kohányból vitetett szőlőkarókat is.

46 Volt még egy kevés szőlő Sárfalván

46 is, de ezt a részbirtokot Csáky Kata 1762-ben elzálogosította Naláczi Borbálának, majd 1777-ben meghosszabbította annak érvényét. Hatfaludi Ferenc almási tiszt

47 ugyan 1759-ben a szőlő kötözéséről informálta, de egy megjegyzése mindenképpen arra utalt, hogy az itteni termés nem volt elegendő. Azt kérte ugyanis a grófnőtől, gondolja végig, hogy szüretkor „az idevaló jószágunkban hol vészünk mustot?"

4

^ Ugyancsak folyt szőlőmüvelés Sajókeresztúron is, ahonnan Bodoni György urasági tiszt 1773 november elején a szőlő metszetéséről és a homlításról tudósította Csáky Katát. A helységben régi szőlőtelepítésről lehetett szó, mert a tiszt a szüreti munkákkal indokolta a szükséges kimutatások késedelmes elkészítését.

49 Az almási birtok szőlőműveléséről maga a grófnő adott Czirjék József nevű tisztjének utasítást: „ a szőlő munkájára jó lesz 30 embert kiszakasztani, talám, ha rajok vigyázunk, nem késünk... "

50 1781-ben a branyicskai tiszt írt a metszési munkálatokról, valamint arról, hogy 42 APOR, 1972. 16-17. 43 Uo. 62. Az ürmös bor borpárlatból és sűrített mustból az ürömfü (Artemisia absinthum) felhasználásával készült. Csorna Zsigmond leírása szerint a főtt ürmöst lassú főzéssel készítették, amikor az egyharmadára sűrített, majd kíhütött és hordóba öntött musthoz egy vászonzacskóban fűszereket (benne ürömfüvet is) lógattak, amit egy-két hét után eltávolítottak. A tetszés szerint válogatott fűszerek kellemes aromát adtak az édes borkészítménynek. Korabeli receptje szerint 56 liter borhoz 4 lat üröm, 2 lat ezerjófü, 1 lat narancshéj, l

h lat citromhéj, V2 lat kálmosgyökér, x

h lat szegfűszeg, 'At lat koriander, '/s lat csillagánizs kellett. Erdélyi ürmösök és aszúk. Rubicon, 2003. 1-2. 49. 44 Fond Jósika, No. 662. 129. 45 A bihari birtok ekkor hivatalosan Komis grófnál volt árendában. Fond Jósika, No. 661. 182. 46 Fond Jósika, No. 660. Sárfalva - Sáule$ti, Hunyad vm. (beolvadt Piskibe) 47 Csáky Kata praefectusa 48 Fond Jósika, No. 661. 17. 1759. október elseji levél. 49 Fond Jósika, No. 661. 68-69. A homlítás szőlőbújtatás. Sajókeresztúr - Bethlenkeresztúr, Cristur-Sieu, SzolnokDoboka vm. 50 Fond Jósika, No. 661. 89. Az 1775. november 27-én küldött levél végére írott megjegyzés.