Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok távoli és közeli tájak múltjából - Papp Klára: Egy családi levelezés a Csákyak erdélyi és partiumi szőlőbirtokairól

részének pénzbeli megváltására, hogy az így szerzett összeget szőlőmunkások fogadására fordíthassa. (Ugyanígy tettek a Tisza család tagjai, akik az 1761-ben kiadott utasításuk szerint a váradi szőlőben végzendő munkákkal kapcsolatban előírták az udvarbírónak: „ urbarialis robotot csak... a legszorgosabb mezei munka idején fordítson " s inkább napszámosokkal dolgoztasson.

34

) Az uradalmak igyekeztek kihasználni a kocsmák, valamint a margittai és a berekböszörményi serházak kínálta értékesítési lehetőségeket. A zálogbirtoklás idején 1755-ben készített uradalmi elszámolás

35 szerint Margittán az uradalmi kocsmában 206 Ft értékű bort és 64 Ft értékű pálinkát adtak el, de a helység kocsmáján 200 Ft-ért, s még két kereskedőnél 120 forintért mértek bort. A mezőváros serházában 1 150 forintot jövedelmezett a sör. A berekböszörményi communitással 1754-ben kötött megállapodás szerint a mezőváros lakói az árendaösszeg kifizetésén túl kötelesek voltak 42 köböl „jó árpát méltóságos uraság margittai serházához ... szállítani". A helybeli urasági kocsmához is nekik kellett a „bort, sert és pályinkát" fuvarozni. Bak Gergely berekböszörményi belső csapláros 1788-ra vonatkozó elszámolása szerint az urasági kocsma ebben az évben 1419 Rft-ot és 20 x

h krajcárt jövedelmezett. Ebből 558 Rft és 58 ]

h krajcárt a seprős, 715 Rft 1 krajcárt a színborért, s 145 Rft 21 krajcárt pedig a pálinkáért kapott. Csáky Zsigmond fiatalabbik lányának, Csáky Katalinnak és környezetének gazdag levelezése leggazdagabb hírforrásaink közé tartozik.

36 A grófnő egyrészt férjével, gróf Bethlen Miklós kincstartóval, másrészt uradalmainak tisztikarával, harmadrészt férje halála után lányával, Bethlen Rozáliával váltott szót a szőlőmüvelésről és a családi borfogyasztásról. Bethlen Miklós nagyra értékelte a Küküllő vidék borát, lehetséges, hogy a küküllővári birtok megszerzését is ezért szorgalmazta.

37 1756 novemberében Szebenből már arról tudósította feleségét, hogy „Itt már nincs egy hordó bornál több, az kiből magunk ihassunk... Ádámoson^ kóstolnak valami jó ó-bort, be kének minél hamarébb hozatni. "

39 A házaspár a kor szokásainak megfelelően szerette a jó borokat. Amikor 1778-ban a grófnő leányát látogatni Kassára utazott, Bethlen Miklós tokaji bor vásárlására kérte feleségét: „ ha lehetne most magatokkal hozni, igen jó volna. "

40 Az asszony igyekezett a jó bor beszerzésén, mivel tudta, férje az „édesset" szereti.

41 De a levelezésből az is kiderült, 34 HBML, IV. A. 6/d. Bihar vármegye törvényszékének iratai, polgári perek 42. 35 MOL, P. 71. Fasc. 4. No. 40. (1755) 36 A levelezés kiadása: „Minden örömöm elegyes volt bánattal" Csáky Kata levelezése. Öszszeállította, a szöveget gondozta és a bevezető tanulmányt írta: PAPP Klára, Debrecen, 2006. 408. 37 Bethlen Miklós testvérével 1757-ben vásárolta meg a királyi kamarától a küküllövári birtokot. 38 Adámos - Adámus, Küküllő vm. 39 Fond Jósika, No. 661. 11. 40 Uo. 120-121.1778. szeptember 2. A gróf a rossz szebeni pincét okolja, hogy a „ tokaji bor egészlen megváltozott, mind színiben, mind íziben. " 41 Fond Jósika, No. 662. 44. 1778. szeptember 8.